Elszabadult nyelvvizsgaárak – mutatjuk, mennyi az annyi

Életünk minden területén érezteti hatását a rekordmagas infláció. Sajnos nincs ez máshogy az oktatás területén sem. Ma már alig találni olyan nyelvvizsgaközpontot, ahol 50 ezer forint alatt tehetünk középszintű nyelvvizsgát.

Alig találni olyan nyelvvizsgaközpontot, ahol 50 ezer forint alatt tehetünk középszintű nyelvvizsgát valamilyen idegen nyelvből, miközben a nyelvvizsgázók száma az elmúlt három évben drasztikusan csökkent – írja keddi cikkében az Eduline.

Drágább nyelvvizsga, kevesebb nyelvvizsgázó

Az első áremelésre tavaly nyáron, vagyis 2022 júliusában és augusztusában került sor. Az ELTE Origo Nyelvvizsgaközpont ekkor 35 ezer forintról 40 ezer forintra emelte a középszintű, komplex nyelvvizsgák árát, de a részvizsgák árai is 3500 forinttal emelkedtek. Hasonló mértékű emelés volt a Language Certnél is, ahol 40 900 forintról 44 900 forintra emelkedtek a komplex B2-es vizsgák árai. A rekorder viszont az Euroexam volt, ahol összesen 7000 forinttal, 39 500 forintról 46 500 forintra nőtt a vizsgák díja. Rozgonyi Zoltán, a vizsgaközpont vezetője októberben aztán azt mondta, télen újabb, akár 15 százalékos drágulás is jöhet a rezsiköltségek miatt, ami végül be is következett.

Akár 40 százalékos drágulás

„A rezsidíjak növekedése minden székhellyel, irodával, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozást érint, márpedig a vizsgázókat ki kell szolgálni nem csak a vizsga során, hanem azt megelőzően is” – mondta az Eduline-nak az Euroexam vezetője.

A java ekkor még hátra volt. A kormány 2022. decemberében törvénybe foglalta, hogy 2024-től nem teszi többé kötelezővé a nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez. Erről már az egyetemek dönthetnek.

Rozgonyi Zoltán szerint mostanra már teljesen egyértelművé vált, hogy a nem éltanuló diákokért küzdő egyetemek sokkal bőkezűbben adják a nyelvvizsgával megszerezhető többletpontokat, mint a topegyetemek. Köztük ugyanis van olyan, amelyik már a B1-es, vagyis alapfokú, vagy még az alapfoknál is kevesebb nyelvtudásról árulkodó A2-es nyelvvizsgáért is ad pontokat. A tudományegyetemek azonban jóval több extra ponttal jutalmazzák a közép- vagy felsőfokú nyelvtudást, mint a korábbi években használt központi pontrendszer. Ennek köszönhetően nem olyan feltűnő a huszonéves nyelvvizsgázók lemorzsolódásának aránya, mint amilyennek az intézkedés miatt elsőre tűnhet.

Minden esetre a szakember közlése szerint eddig körülbelül 15 százalékkal csökkent az egyetemista korú nyelvvizsgázók aránya. De ezt jelentősen tompítja, hogy az átalakított pontrendszernek köszönhetően a bemeneti oldalról, vagyis a végzős középiskolások felől növekedni látszik a vizsgázók száma.

Ettől azonban a csökkenés továbbra is jelen van. Közben a nyelvvizsgaközpontoknak ugyanannyi munkájuk van a feladatlapok összeállításával és a tanárok megfizetésével, mint amennyi 2019-ben még 124 ezer vizsgázóra, 2022-ben viszont már csak 82 ezer főre jutott.

Emiatt a vizsgák árai továbbra sem álltak meg, és nem is lehet megmondani, mikor ér véget a drágulás.

Bár az Euroexam jelenleg továbbra is 49 900 forinton stagnál, az Origó nyelvvizsgák árai középszinten már elérték az 50 ezer forintot, ami így a tavaly nyári 35 ezer forinthoz képest 43 százalékos növekedést jelent. A Language Cert jelenleg 47 900 forintba kerül, a Cambridge nyelvvizsga ára pedig középszinten 55 ezer forint. Rozgonyi Zoltán szerint az sem kizárt, hogy a közeljövőben a még mindig 20 százalék fölötti inflációt látva a nyelvvizsga piac is inflációkövető emelkedésre áll át.