Megjelent a Magyar Közlöny, amelyben már szerepelnek a friss valorizációs szorzószámok. A rendelet március 31-től hatályos. Sokan várták már a kihirdetését, hiszen akiknek 2024-ben állapítják meg a nyugdíját, azok a szorzó alapján tudhatják meg, hogy pontosan mekkora összegre számíthatnak. Lássuk, mit mutat a jelenleg érvényes valorizációs szorzó táblázat.
Március végén jelent meg a kormány 64/2024. (III. 28.) kormányrendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás értelmében a 2. számú melléklet helyébe az 1. melléklet lép. Az 1. melléklet tárgya a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2024. január 1-je és december 31-e közötti kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén.
Nyugdíjszámítás és valorizáció
A nyugdíjszámítás során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket veszik figyelembe. Ezt hozzá kell igazítani a mai jövedelmek értékéhez, ez a folyamat a valorizáció.
Mi jelent ez azok számára, akik idén vonulnak nyugdíjba?
Ha valaki 2024-ben megy nyugdíjba, akkor a valorizálás során a 2022-es és az azelőtti átlagkereseteket veszik figyelembe és igazítják a 2023-as kereseti szintekhez. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben magasabb a valorizációs szorzószám, mint az azt megelőző évben, jelentősen nagyobb juttatásra tehetnek szert.
A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításához a kormánynak minden év márciusában meg kell határoznia a tárgyévi valorizációs szorzószámokat. 2024-ben március 28-án jelent meg az erről szóló rendelet, amelyet a Magyar Közlöny 38. száma tartalmaz.
Valorizációs szorzó táblázat 2024-ben
A 2024-es évben alkalmazott számok:
Mi van azokkal, akik 2024-ben mentek nyugdíjba, de még a friss valorizációs szorzó kihirdetése előtt?
Az utólag meghatározott valorizációs szorzók azokra is érvényesek, akiknek már megállapították a nyugdíjat ebben az évben (2024. januártól március végéig). Az érintettek számára nyugdíjelőleget határoztak meg, és csak a szorzók kihirdetése után állapítják meg a pontos, végleges összegeket. Ha a nyugdíjelőleg alacsonyabb volt, mint a most kiszámított összeg, akkor sem kell aggódni: visszamenőleg is jár, az idősek utólag meg fogják kapni a „rendes” nyugdíjukat.
Igazságtalan a rendszer?
De még mennyire! Nagyjából a 2010-es évek közepétől van az, hogy minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíjat, annál nagyobb lesz annak összege. A nyugdíj két dologtól függ: a szolgálati idő hosszától, illetve a nettó életpálya átlagkereset-összegétől. Utóbbit jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve, épp a valorizációs szorzók hatása miatt.
Mi következik mindebből? Magyarországon hasonló életpályák, szolgálati időtartamok és keresetek mellett is eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy ki melyik évben vonult nyugdíjba. Ez teljes mértékben igazságtalan. Farkas András nyugdíjszakértő szerint akár 140%-os eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrier után 8-10 évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.
A nyugdíjak vásárlóértékét tekintve a legfrissebb statisztikák alapján a 27 uniós tagállam közül a 19-ről a 24. helyre estünk vissza; mögöttünk már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll. Az unióban a skandináv és a Benelux államokban működik legjobban a nyugdíjrendszer.
