Részmunkaidő: így számítják ki a nyugdíjat
Mitől függ az öregségi nyugdíj összege és hogyan számít ebbe bele a részmunkaidő? Mennyi nyugdíjat kaphat az, aki nem dolgozott teljes munkaidőben? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Röviden, a munkával töltött időtől, a keresetünktől, illetve az átlagbértől függ, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk. A kiszámítás menetéről részletesen itt írtunk, ez a teljes munkaidőben alkalmazásban állóknak nyújt segítséget. Részmunkaidős foglalkoztatásnál több tényező befolyásolja, hogy mekkora összeget kapunk. Kezdjük az elején!
Mi alapján dől el, mennyit kapunk?
Az öregségi nyugdíj összege két dologtól függ: a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló, nyugdíjjárulék-köteles keresetektől (ebbe a tb-járulék is beleszámít 2020. július 1-jétől). Nyugdíjat már 20 év szolgálati idő után is kaphatunk, de minél hosszabb ez az idő, annál magasabb lesz az összeg. Például:
- Ha valaki a nyugdíjkorhatárt éppen csak 20 év szolgálati idővel tölti, a nyugdíj összege az átlagkereset 53%-a lesz.
- Viszont, ha 40 szolgálati idővel rendelkezik ez az illető, akkor a nyugdíj összege már az átlagkereset 80%-a lesz.
Ennek mértéke minden további szolgálati idő év után további 2-2%-kal nő, legfeljebb a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 100%-ig – emlékeztet az ado.hu.
Szolgálati idő részmunkaidőben
Ha részmunkaidőben a kereset eléri a minimálbér összegét, akkor nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy munkavégzés nem teljes munkaidőben történik. Más a helyzet, ha a nyugdíj járulék alapjául szolgáló fizetés nem éri el a minimálbért. Tudni kell, hogy a szolgálati idő hossza két dolog miatt fontos: az egyik, hogy kaphat-e valaki nyugdíjat, a másik pedig, hogy mekkora összeget.
A nyugdíjtörvény szerint, ha a tb-vel rendelkezőnek a nyugdíj járuléka alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából. A legegyszerűbb, ha példán magyarázzuk:
- Egy 20 éven át részmunkaidőben töltött időszak akkor is 20 év szolgálati időt fog jelenteni a nyugdíj jogosultságnál, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél.
- Azonban a nyugdíj összegénél már számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő – a példában a 20 év munkaviszony – alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíjjárulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után.
A lényeg: rövidül a szolgálati idő, így a nyugdíj is kevesebb lesz
Maradva a fentebbi példánál, a nyugdíj összegét nem 20 év, hanem annál rövidebb szolgálati idő alapján számítják ki, azaz a 20 év szolgálati időnél alkalmazandó 53%-os mértéknél kisebben.
