Hihetetlen, de igaz: 4 millió forint a legmagasabb nyugdíj – hogy lehetnek ilyen óriási különbségek?

El sem hinnéd, de míg sokaknak nagy öröm egy 200–250 ezres havi utalás, van, aki simán felmarkol 4 millió forint körüli összeget. A legmagasabb nyugdíj Magyarországon több millió forint és inkább férfiak kapják. De hogyan jön ki ekkora szakadék a havi 28 500 forinttól a milliós csúcsig? Cikkünkben mutatjuk.
A legmagasabb nyugdíj Magyarországon: hogyan jöhet össze 4 millió?

A titok nyitja két dolog: hosszú szolgálati idő és kiugróan magas bruttó kereset. Ha valaki éveken át a legmagasabb bérsávban volt – mondjuk felsővezetőként, közjogi méltóságként vagy nagynevű professzorként –, és mindig a plafonig fizette a járulékot, akkor ő juthat hozzá a legmagasabb nyugdíjhoz Magyarországon. Egy szűk elit esetében a múltbeli jövedelmek és a 100%-os szolgálati idős szorzó együttesen akár havi többmilliós nyugdíjat is eredményezhet.
Mekkora az átlag, és mi a minimum?
- Minimálnyugdíj: 28 500 Ft
- Átlagnyugdíj (2024 július): kb. 233 000 Ft
- Mediánnyugdíj: kb. 206 000 Ft
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok felének ennél kevesebb jut, és csak a legtehetősebb bérből élők képesek elérni a havi milliós összegeket. Eközben a legtöbbünknek marad a szigorú költségvetés, akciós vásárlás és a „vajon elég lesz-e a hó végéig?”-érzés.
A tanárok bére a következőképp alakul: mivel a pedagógusbérek hosszú időn át alacsonyak voltak, sok tanár nyugdíja csak kevéssel haladja meg a mediánnyugdíjat, azaz kb. 200–220 ezer Ft lehet havonta. Azoknak, akik alacsonyabb bérrel mentek nyugdíjba vagy részmunkaidőben dolgoztak, ez az összeg még kevesebb is lehet.
Ha van még kérdése a nyugdíjeloszlást illetően, akkor kérje bátran kollégánk segítségét az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Miért pont 4 millió?
A pontos adatokat nem teszik közzé – sem a KSH, sem az Államkincstár nem részletezi, hogy ki mekkora nyugdíjat kap. Szakértői becslések alapján azonban a legmagasabb magyarországi nyugdíj elérheti a havi 2–4 millió forintot. Az ilyen kiugróan magas összegek mögött rendszerint hosszú, magas jövedelmű életpályák állnak. Például volt állami vezetők, bírók, egyetemi professzorok, magasan kvalifikált szakemberek vagy olyan vállalkozók, akik évtizedeken át a legmagasabb járulékokat fizették. Ők azok, akik a nyugdíjrendszer csúcsán helyezkednek el, messze a többség felett.
Mit tanulhatunk ebből?

A magyar nyugdíjrendszer alapelve valóban az, hogy aki többet fizet be, többet kap, de ez a gyakorlatban komoly különbségekhez vezet. Az eltérő életpályák, a részmunkaidők, a gyerekgondozás vagy az alulfizetett közszolgálati munkák jelentős hátrányt okoznak a nyugdíj összegében. Miközben néhányan havi több millió forinttal vonulnak vissza, sokan az 50–150 ezer forintos sávban maradnak. Ez felveti a kérdést: hosszú távon valóban elég-e a kizárólag állami nyugdíjra építeni, vagy szükséges-e már időben kiegészítő megoldásokban – például önkéntes nyugdíjpénztárban, állampapírban vagy más megtakarítási formákban – gondolkodni?