Az özvegyi nyugdíj kizáró okai, amikről sokan nem tudnak

Gyakori tévhit, hogy mindenkinek, aki elveszti a házas- vagy élettársát, jár özvegyi nyugdíj. Valójában ennél lényegesen összetettebb a dolog, hiszen ez egy olyan hozzátartozói ellátás, amit csakis akkor folyósítanak, ha mind az elhunyt, mind az özvegy megfelel bizonyos feltételeknek. Cikkünkben ismertetjük a feltételeket, a kizáró okokat és hogy ezek alapján kinek nem jár özvegyi nyugdíj.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs és a bejegyzett élettárs, valamint az elvált házastárs, és az élettárs kaphat. Két típusát különíthetjük el: az egyik az ideiglenesen járó özvegyi nyugdíj, a másik a „rendes” özvegyi nyugdíj. Hivatalból egyiket sem állapítják meg, azt minden esetben a jogosultnak, azaz a házas- vagy élettársnak kell igényelnie. Az ellátást megkaphatja az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is.

Kinek jár, kinek nem jár özvegyi nyugdíj?

Lássuk előbb az özvegyre vonatkozó feltételeket! A megözvegyült házastárs vagy élettárs részére akkor folyósítható az özvegyi nyugdíj, ha

• legalább 1 éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük
• megszakítás nélkül legalább 10 éve együtt élnek.
• Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
• Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
• Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.

Szeretne többet tudni a hozzátartozói nyugdíjakról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak!

Az elhunytra vonatkozó feltételek elsősorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt

• öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
• 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül/összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
• 22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• 25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• 30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• 35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
• 45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
• illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.

Mindebből ki lehet következtetni, hogy kinek nem jár özvegyi nyugdíj, azaz:

Mik lehetnek az özvegyi nyugdíj kizáró okai?

• Nem volt valódi házastársi vagy élettársi kapcsolat: Ha a házasság vagy élettársi kapcsolat jogilag nem volt érvényes, vagy a kapcsolatot nem tudjuk hitelt érdemlően igazolni (pl. nem voltak közös lakcímen, nem volt nyilvántartott élettársi kapcsolat), az özvegyi nyugdíj nem jár.

Miért? Mert a jogosultság alapja a bizonyítható és elismert kapcsolat az elhunyttal.

• A házasság túl rövid ideig tartott és nem született közös gyerek: Ha a házasság az elhunyt halála előtt kevesebb mint egy évig tartott, és nem volt közös gyermek, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság kizárt.

Miért? A szabály célja, hogy elkerülje a kizárólag ellátási céllal kötött, rövid idejű házasságok jogosultságát.

• Az elhunyt nem volt nyugdíjas és nem is felelt meg a nyugdíjfeltételeknek: Ha az elhunyt sem öregségi nyugdíjban, sem rokkantsági ellátásban nem részesült, és nem is teljesítette volna ezek feltételeit a halál időpontjában, akkor az özvegyi nyugdíj sem jár.

Miért? Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjjogosultságából származik – ha ez nem áll fenn, az özvegy sem lehet jogosult.

• Az özvegy újraházasodik (végleges özvegyi nyugdíj esetén): Aki végleges özvegyi nyugdíjban részesül, és később új házasságot köt, az elveszíti ezt a jogosultságot.

Miért? Az özvegy innentől az új házastársára támaszkodik és fordítva. Röviden, mert ez a szabály.

• Bűncselekményt követett el az elhunyt ellen: Ha az özvegy szándékos bűncselekményt követett el az elhunyt ellen (különösen, ha ez vezetett a halálhoz), a jogosultság kizárt.

Miért? A társadalombiztosítás nem támogathat olyan személyt, aki az elhunyt haláláért felelőssé tehető.

• Nem felel meg a további életkori vagy egészségi feltételeknek a végleges nyugdíjhoz: A végleges özvegyi nyugdíjhoz meghatározott életkort (pl. 50 év), rokkantságot vagy gyermeknevelési helyzetet kell igazolni. Ha ez nincs meg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után nem jár tovább ellátás.

Miért? A végleges özvegyi nyugdíj csak azoknak jár, akik önálló megélhetésre tartósan nem képesek az elhunyt után.