Hány év munkaviszony után jár nyugdíj? – Van, akinek 20 is elég, másnak 40 sem

A nyugdíjra való jogosultság nem csupán az életkortól, hanem a megszerzett szolgálati időtől is függ. Vannak, akik 20 év munkaviszony után már teljes öregségi nyugdíjat kapnak, míg másoknak akár 40 év munka sem garantálja, hogy a megélhetésük biztosított legyen. Cikkünkben mutatjuk, hogy mikor melyik eshetőség érvényes, és hány év munkaviszony után jár nyugdíj.

Mennyi szolgálati idő szükséges a nyugdíjhoz?

A teljes öregségi nyugdíjhoz minimum 20 év szolgálati idő kell, feltéve, hogy az érintett elérte a korhatárt. Akik ennél kevesebb, de legalább 15 év munkaviszonyt szereztek, résznyugdíjra jogosultak, amely alacsonyabb összegű ellátást jelent. Aki 15 évnél is kevesebb szolgálati időt tud igazolni, az nem jogosult állami nyugdíjra, és legfeljebb az időskorúak járadékára számíthat szociális támogatás formájában. A nyugdíjkorhatár az évek során fokozatosan emelkedett. A korábban születettek még 62 évesen nyugdíjba mehettek, de a jelenlegi szabályok szerint a teljes öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz a betöltött 65. életév szükséges.

Létezik azonban egy speciális kedvezmény is: a nők számára biztosított „nők 40” program, amely lehetővé teszi, hogy 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba vonuljanak. Ez a jogosultsági idő nem csupán a munkában töltött évekből áll, hanem beleszámítanak bizonyos ellátási időszakok is, például a gyermekneveléssel kapcsolatos juttatások.

Nyugdíjasok.

Hogyan alakul a nyugdíj összege?

A szolgálati idő nemcsak a jogosultságot határozza meg, hanem a nyugdíj összegét is. A nyugdíj összege az évek során szerzett keresetek és a befizetett járulékok alapján kerül kiszámításra. Ez azt jelenti, hogy minél hosszabb a munkaviszony, annál nagyobb arányban számítják be az átlagfizetést a nyugdíj megállapításánál.

  • 20 év munkaviszony esetén az átlagbér 53%-a jár nyugdíjként,
  • 25 év után ez az arány 63%-ra emelkedik,
  • 30 évnél a korábbi keresetünk 68%-át kapjuk,
  • 40 év szolgálati idővel pedig az átlagbér 80%-át érhetjük el.

20 év szolgálati idő felett, tehát már teljes öregségi nyugdíjban részesülünk. Becsapós lehet az elnevezés, hiszen csak a keresetünk kicsivel több mint feléhez jutunk hozzá nyugdíjként. 100%-os térítéshez körülbelül 50 év szolgálati időre lenne szükség. Az első 25 évben minden ledolgozott év 2%-kal növeli a nyugdíjat, 25 és 38 év között pedig évente 1%-kal. 38 év után ez az arány ismét nő, és minden további év 1,5%-kal emeli a nyugdíjat.

Ha maradt még kérdése az öregségi nyugdíjjal kapcsolatosan, akkor bátran keresse kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!

Nyugdíjas spórol.

Hány év munkaviszony után jár nyugdíj: mi számít szolgálati időnek?

Mint már említettük, azt, hogy hány év munkaviszony után jár nyugdíj, a szolgálatban töltött idő határozza meg. Szolgálati időnek számít:

  • Álláskeresési járadék időszaka,
  • Ápolási díjban töltött idő,
  • Táppénzes időszakok, például betegszabadság, és a baleseti táppénz,
  • Gyermeknevelési ellátások (GYES, GYED, CSED),
  • Rehabilitációs ellátások és járadékok,
  • Katonai vagy polgári szolgálat,
  • 1998 előtti felsőfokú tanulmányok nappali tagozaton (feltételekkel).

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden munkaviszonynak tűnő időszak minősül szolgálati időnek. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében például nem elég, ha létezett a jogviszony, az is kell, hogy az adott időszakban ténylegesen befizették a nyugdíjjárulékokat. Ha ezek a befizetések elmaradtak, akkor az adott időszak nem számít bele a nyugdíjba, hacsak nem pótolják utólag.

Mi nem számít szolgálati időnek?

A részmunkaidős állásoknál, ha a járulékfizetés nem érte el a minimálbér után számított összeget, az adott év nem teljes évként kerül beszámításra szolgálati időként. Ezen felül egyáltalán nem számít szolgálati időnek például a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartama sem. Értelemszerűen a szabadságvesztés időtartama sem számít szolgálati időnek, valamint olyan időszakok sem, amikor a biztosítás szünetelt, vagyis járulékfizetés nem történt, például magánvállalkozóként.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Sokkal korábban kezdődik a tavaszi szünet 2026-ban: szülők, ezekre a határidőkre figyeljetek oda!

A tavaszi szünet korábban kezdődik az átlagnál a húsvét miatt, viszont előtte érdemes pár felvételivel kapcsolatos határidőt is átnézni.

Egy sör, egy bor, egy pezsgő: ennyi idő alatt ürül ki a szervezetből

Véralkoholszint kalkulátorunk segít kiszámolni, mikor indulhatsz útnak kocsival, azonban nem elég korsókban számolni a fogyasztásodat.

Így a leggyorsabb megnézni, mennyi mobilneted van még

A mobilnet mindig kényes dolog. Sosem elég és mindig a legrosszabbkor fogy ki.

5+1 dolog, amit mi sem tudtunk a haszonkölcsön szerződés kockázatairól

A jogi szövegek általában távolinak és bonyolultnak tűnnek, pedig sokszor már akkor is...

Mit ne tegyél szilveszterkor? – Hagyományok, hogy 2026 sikeresebb legyen

Szilveszterkor nemcsak az számít, mit csinálsz, hanem az is, mit nem szabad csinálni az év utolsó napján, mert a hiedelmek szerint ezek a hagyományok határozzák meg a következő éved hangulatát és szerencséjét.

Dajdajozik a szomszéd? Téged büntetnek meg, ha ilyen esetben kihívod a rendőröket

Szilveszter éjjelén a tűréshatár jogilag magasabb, ezért ha feleslegesen zavarjuk a hatóságokat, azzal magunknak okozhatunk kellemetlenséget. Nem is kicsit.