Előleget kérsz a főnöködtől? Ezt kell tudni az adómentességről
Messze van még tizedike, sok esetben előfordul, hogy a fizetés nem elég hónap végéig. Ilyenkor kézenfekvő a hitel vagy a kölcsön, pedig van egy kevésbé ismert lehetőség: a munkabérelőleg. Ráadásul sokkal kevésbé kockázatos, mint a kölcsön vagy a hitel, így sokkal jobban járunk, ha leülünk a főnökkel vagy átrágjuk magunkat a munkahelyi szabályzaton. Lehet, hogy nekünk is inkább megéri munkabér előleget kérni, ehhez viszont tudni kell, hogy hogyan történik a fizetési előleg adózása.
Kinek jó a munkabérelőleg?
A munkabér-előleg azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállalónak előre kifizeti a még le nem dolgozott időszakra járó bér egy részét. Gyakorlatilag ez egy kamatmentes kölcsön, amit a következő havi fizetésből vonnak le. A munkavállaló kérheti, de nem automatikus jog. A munkáltató mérlegelheti, hogy adja-e, és mekkora összegben. Sok cégnél van belső szabályzat arra, hogy hányszor lehet egy évben előleget kérni, milyen összegben, és mennyi idő alatt kell visszafizetni.
Munkahelyenként változnak a feltételei, de ami miatt jobb választás, mint egy kölcsön vagy személyi hitel, az az, hogy ez egy kamatmentes kölcsön és adómentes bizonyos összegig.
A fizetési előleg adózása
Arra nincs egységes jogszabályi maximum, hogy mekkora munkabér előleg jár, ezt a munkáltató dönti el. Általában a dolgozó havi fizetésének arányos része szokott lenni, de egyes cégek akár többhavi bért is hajlandóak előre kifizetni, ha indokolt.
A munkabérelőleg után alapvetően nem keletkezik plusz adóteher, hiszen az a későbbi munkabér része lesz. Van azonban egy fontos kivétel: adóköteles jövedelemnek minősülhet, ha az előleg ténylegesen kamatmentes kölcsönnek számít.
A törvény szerint, ha valaki kamatmentes kölcsönt kap, akkor elvileg a kamatkedvezmény (az, hogy nem kell kamatot fizetnie) jövedelemnek számítana, és ezért adót kellene fizetni.
Kérdések esetén fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz és kollégáink két munkanapon belül választ adnak!
Mikor nem kell a munkabér előleg után adót fizetni?
- Ha az előleg visszafizetése (levonása a munkabérből) maximum hat hónapon belül megtörténik.
- Ha a kifizetett munkabér előleg összege nem magasabb a mindenkori minimálbér ötszörösénél, ami 2025-ben 5x 290 800, azaz 1 454 000 forint.
Ha tehát a munkabér előleg összege 1 454 000 Ft alatt van, és 6 hónapon belül levonják a dolgozói bérből, akkor nem számít jövedelemnek és nem kell utána SZJA-t, illetve járulékot fizetni.
Ha viszont nagyobb az összeg vagy hosszabb a futamidő, akkor a „megspórolt kamatot” jövedelemként kezelik, és adózni kell utána.
Ha ezen belül marad az előleg, nincs extra adóteher, tehát tényleg egy adó- és kamatmentes segítség a munkahelytől.
A munkabérelőleg egy biztonságos lehetőség, ha hónap végén már szűkösen jön ki a fizetés. Bár a munkáltató jóindulatán múlik, sok helyen támogatják a dolgozókat ezzel.
