Hogyan szaporítható a torma? Árnyékos helyen is jól megél

Van, akinél a torma csak húsvétkor kerül az asztalra a sonka mellé, máshol egész évben fogyasztják, hiszen rengeteg finom étel készíthető felhasználásával. Ha a család nagy kedvelője, megéri belevágni a termesztésbe: bár a talaj előkészítése fáradságos munka, a törődést többszörösen meghálálja. Hogyan szaporítható a torma és mire kell ügyelnünk? Lássuk!

Miért szeretjük a tormát?

Sokoldalú gyógy- és fűszernövény, amelynek gyökerét használjuk fel. Jellegzetes csípősségét a mustárolajnak köszönheti, ami a tormagyökér feldolgozása alatt szabadul fel. Rendkívüli nyákoldó hatását nem kell bemutatni, ezen tulajdonsága miatt megfázás, felső légúti fertőzés esetén különösen ajánlott a fogyasztása.

Rostokban gazdag, nagyobb mennyiségben találhatunk benne C-vitamint, káliumot, magnéziumot, kalciumot, cinket és mangánt, de a szervezetünkre jótékonyan ható enzimeket és aromás olajokat is. Frissen reszelve kis mennyiségben segít a gyomor- és bélbántalmakon.

Hogyan szaporítható a torma?

A tormát gyökérdugvánnyal szaporítják, nem magról. Ültetni való gyökeret gazdaboltban, piacon vásárolhatunk. Hogyan válasszunk? Ujjnyi vastag, alkarnyi hosszú példányokat keressünk, és mindenképpen tapogassuk meg őket. A megpuhult, rothadásnak indult darabokat ne vigyük haza! A kisebb méretűek is megfelelhetnek, a legfontosabb, hogy épek legyenek. Földbe helyezés előtt a dugványon található sarjrügyeket le kell vágni, hogy ne az oldalhajtások növekedjenek.

Amit az ültetés előtt nem úszunk meg: bakhát

A torma igen hosszúra nyúlik, ezért a legelterjedtebb módszer a bakhátas termesztés. Ez egy hosszanti földhalom, amit a kertben ásással, lapátolással kell létrehozni. Egy nagyjából 30 cm magas töltést kell építeni, aminek a teteje körülbelül 20 cm széles sík felülettel rendelkezik, így a gyökérnek lesz tere lefele nyújtózkodni.

Mivel a gyökér a talajszint alá is terjeszkedni fog, így a földgerinc kialakítása előtt még egy mélyre hatoló, átforgató ásásra is szükség van.

Mi kell a tormának?

• Magas a tápigénye, ezért ajánlott az alapos trágyázás. A későbbiekben érett komposztot is elhelyezhetünk a barázdákban.
• Érzékeny a talaj minőségére: a legjobb termés humuszos, laza öntéstalajokon várható. Sem a túl száraz, sem a pangóvizes területeket nem kedveli. Kötött, nyirkos talajban hamar fásodik (és ehetetlen lesz).
• Kedveli a napsütötte helyeket, de fényárnyékban is megél.
• Vízigénye magas, folyamatos öntözést igényel.

A fentiekből látszik, hogy a tormatermesztés inkább haladó kertészeknek ajánlott. Nem akarjuk a kezdők kedvét sem elvenni, bátran vágjanak bele, ha úgy érzik, képesek megbirkózni a feladattal. Jegyezzük meg azt is, hogy a tormát ritkán támadják kártevők és betegségek, meglehetősen ellenálló növény – legalább ezzel nem lesz probléma.

Így ültessük el!

Az ültetés ideje a tavasz első fele, de április végén, május elején sem késő. A dugványokat a bakhátra kell ültetni, úgy, hogy azokat 2-3 cm-es földtakaró fedje. Közel egy hónap kell ahhoz, hogy az első hajtások kibújjanak. Ilyenkor érdemes egy arasznyi magasan kibontani a földhalmot, és a gyenge oldalgyökereket, rügyeket ledörzsölni. Ha ez megvolt, takarjuk vissza a növényt. Ha így járunk el, vastag, egyenes gyökértermés fejlődhet. A műveletet nyár közepén is ajánlatos elvégezni. Fontos a gyakori gyommentesítés, a rendszeres öntözés.

A torma betakarítás ideje késő ősz. Kiváló fagyállósága miatt akár még télen is szedhetünk fel belőle.

Mielőtt belevágunk…

A torma évelő növény, így hiába takarítjuk be a terményt ősszel, tavasszal várhatóan újra növekedésnek indulnak a földben maradt gyökérdarabok. A torma makacs vendég a kertben, ha egyszer betelepítettük, csak nehézségek árán, mély csákányozással távolítható el, ennek tudatában vágjunk bele a nevelésébe – tanácsolja Megyeri Szabolcs kertész. Mint mondja, az elszaporodó tormától úgy is megvédhetjük a kertet, ha magaságyásba telepítjük. Tormát erkélyen is termeszthetünk, de ebben az esetben különösen mély ültetőládára, és még gyakoribb öntözésre lesz szükség.

Könnyen szaporítható szobanövények: igénytelenek, mégis gyönyörűek