Ezért fizetjük a tb-t? Egyre hosszabbak a várólisták az egészségügyben
A Kórházszövetség nemrégiben konferenciát tartott, ahol Pálosi Mihály, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főosztályvezetője úgy tájékoztatott, hogy jelenleg 47 ezer ember vár Magyarországon műtétre. Ez a szám 2023 áprilisában 40 ezer volt. A várólisták az egészségügyben tehát hosszúak, a várakozók száma pedig aggasztóan magas, eközben a tb járulék összege évről évre növekszik. Jelenleg havonta 11 300 forint.
Várólisták az egészségügyben: zsákbamacska, 2 vagy akár 150 nap is lehet a várakozási idő
Először 2019-ben próbálták megreformálni a várólista nyilvántartási rendszert, hogy felcseréljék a kórházak kockás füzetben vezetett előjegyzéseit. Ily módon a betegek állampolgári jogon tájékozódhatnak, hogy milyen az állami egészségügyhöz és az ellátásokhoz való hozzáférés. Elviekben a betegek a tervezhető műtéteket a probléma megjelenésekor vehetik igénybe. A fekvőbeteg-ellátó intézményekben a várólistát olyan ellátásokról kell vezetni, mint például a térd- és csipőprotézis műtétek, gerincsérvműtétek, sérvműtétek, szürkehályog-műtétek, mandula- és orrmandulaműtétek, illetve bizonyos nőgyógyászati műtétek. A teljes lista itt található. Kötelező jelleggel várólistát kell vezetni azokról az ellátásokról, ahol 60 napot meghaladó várakozási idő van kapacitáshiány miatt. A beteget a kezelőorvos regisztrálja a rendszerbe, ezáltal felkerül az ellátást végző szolgáltató listájára. A NEAK online országos várólista felületén tehát visszamenőlegesen tájékozódhatunk, hogy mennyit kell várni egy-egy műtétre.
A három leghosszabb várólisták 2024 májusában a következők voltak:
- térdprotézis: kb. 15 ezer ember
- szürkehályok-műtét: 13 700 ember
- csípőprotézis: 8 700 ember
A NEAK főosztályvezetője szerint a Covid-19 járvány miatt nőttek meg jelentősen a protézises műtéteknél a várólisták. A szemműtétek esetében előfordul, hogy valakit már két napon belül megműtenek, de a várakozási idő akár 150 naposra is nyúlhat.
Az állami egészségügy helyzete
Az állami egészségügy területén jelentős a dolgozók hiánya, ami azt jelenti, hogy sok szakember inkább magánellátásban dolgozik a magasabb bérek miatt, vagy más pályát választ. Az egészségügy sok területe alulfinanszírozott, így pénzügyi okokra is visszavezethető a műtétek számának csökkenése. Ha az orvosok nagyrészt átszivárognak a magánellátásba, az a műtétek orvosok közötti eloszlásában is meg fog látszani. Ezt mutatja a NEAK 2023-as felmérése is, miszerint 10 kórházban az orvosok negyede végezte el a műtétek 80%-át.
Pálosi Mihály szerint, ha a betegek bevállalnák az akár 50 km-es utazást a műtétekért, akkor nem kellene egy térdműtétre pl. másfél évet várni. Fájós térddel, tömegközlekedéssel, támogatás hiányában ezt elég hajmeresztő dolog kérni. Az állami szektorba befizetett hozzájárulásunk elég kellene, hogy legyen, hogy színvonalas ellátáshoz jusson minden ember, időben.
