A nyári kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, ugyanis hatására az izzadással folyadékot és ásványi sókat veszítünk, vérereink kitágulnak, ezáltal szívverésünk is szaporábbá válhat. A nagy forróság még nagyobb veszélyt jelent a szívbetegséggel élők számára, mert az ő szívük normális körülmények között is fokozott megterhelésnek van kitéve. Mutatjuk, mire érdemes figyelniük kánikula idején a szívbetegeknek.
A hőségben kifejezetten veszélyben lehetnek az 50 év feletti szívbetegek, valamint azok, akiknek társult betegsége van és emellett még túlsúlyosak is. Fontos, hogy ha szívbetegként a kánikulában valamilyen szokatlan tünetet érzékel, azt mielőbb jelezze háziorvosának vagy kardiológusának!
Miért vannak veszélyben kánikula idején a szívbetegek?
Az extrém hőmérsékletre a test megfelelő válaszokkal reagál: ha elkezdünk felhevülni, a változást érzékelve a szervezet izzadással és a vérerek kitágulásával igyekszik lehűteni magát. A szívbetegek számára nagyobb megterhelést jelent a hőháztartásuk megfelelő működtetése, a problémát pedig bizonyos típusú gyógyszerek is fokozhatják. Például vizelethajtó szedése esetén a folyadékveszteséggel nő a kiszáradás esélye és csökken az izzadás képessége is. A béta-blokkoló gyógyszerek, melyek megakadályozzák a túl heves szívverést, szintén a túlmelegedés irányába hatnak, ugyanis forróságban a szívnek valójában gyorsabban kellene vernie ahhoz, hogy a vérkeringés fokozásával hűtse a szervezetet.
Milyen tüneteket tapasztalhatnak?
Fáradékonyság, szabálytalan szívverés, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödéma-hajlam, esetleg nehézlégzés alakulhat ki.
Mi a teendő? A legfontosabb, hogy ilyenkor is megőrizzék hidegvérüket. Figyelniük kell, hogy végezzenek testmozgást, de lehetőleg hűtött, klimatizált helyen. A hosszú sétákat a tűző napon mellőzzék. Lehetőleg hűtött, légkondicionált autóval, vagy más tömegközlekedési eszközzel utazzanak.
Mire érdemes figyelniük?
A nyári hőségben fordítsanak extra figyelmet a nagy mennyiségű folyadék (lehetőleg tiszta víz) bevitelére. Kerüljék a koffein, illetve alkoholtartalmú italokat. A folyadékot kortyolgatva érdemes fogyasztani, különösen ha fizikai munkát végeznek. Viseljenek könnyű, szellős ruházatot, és a legmelegebb órákban 11 és 15 óra között maradjanak a hűvös szobában.
A szívbetegeknek különösen figyelniük kell a hőgutára és a kiszáradásra, melyeknek legárulkodóbb jelei: az erős izzadás, a sápadás, az izomgörcs, a kiszáradt nyelv, az erős szomjúság, a gyengeség, a levertség, a szédülés, a fejfájás, a hányinger és végső esetben az ájulás.
Ha ezen tünetek jelentkeznek bármelyik embernél környezetünkben, azonnal vigyük árnyékba, hűtsük le, fektessük le, és itassuk meg hideg vízzel. Ha a tünetek fokozódnak, akkor kérjük orvos segítségét.
A kánikulát nem szabad félvállról venni, különösen akkor, ha gyenge szívvel vagy valamilyen szívbetegséggel rendelkezünk.