Általános GYED - Minden család
1. A támogatás (ellátás) bemutatása
Ez egy havi rendszerességgel folyósított, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság (CSED – 168 nap) lejártát követően (vagy annak hiányában a gyermek születésétől) jár a biztosított szülőnek a gyermek gondozása, nevelése céljából, általában a gyermek 2. életévének betöltéséig. Célja a kieső jövedelem pótlása a gyermek otthoni gondozásának időszaka alatt. Összege a korábbi jövedelemtől függ, de van felső határa (GYED plafon).
Azok a biztosított szülők (anya, apa), örökbefogadó szülők vagy gyámok igényelhetik, akik a gyermek születését (vagy örökbefogadását/gyámságba vételét) megelőző két éven belül rendelkeznek legalább 365 nap biztosítási idővel, és a gyermeket saját háztartásukban nevelik.
2. Jogosultság és igénybevétel feltételei
Kinek jár az ellátás?
Annak a biztosított szülőnek (anya vagy apa), örökbefogadónak vagy gyámnak, aki:
- A gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, vagy a CSED folyósítása alatt szűnt meg a biztosításuk (és a CSED előtt 365 napig biztosítottak voltak).
- A gyermeket saját háztartásában neveli.
Az apa vagy örökbefogadó apa/gyám a gyermek fél éves korától igényelheti, ha a gyermek gondozásában részt vesz, és az anya (vagy a másik szülő) nem részesül CSED-ben, GYED-ben vagy GYES-ben (bizonyos kivételekkel).
Munkavégzés mellette
A gyermek fél éves korának betöltése után a GYED folyósítása mellett időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
Kizáró okok
- Nem igényelhető a támogatás, ha az anya egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem tartozik ide: a táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED, örökbefogadói díj, GYET, otthongondozási díj, álláskeresési támogatás, rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás)
- Akkor sem, ha a gyermeket napközbeni ellátást nyújtó intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a szülő keresőtevékenységet folytat, tanul, vagy a gyermek rehabilitációs/habilitációs intézményi nevelésben részesül.
- Szintén nem jár, ha a szülő előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
Szükséges dokumentumok és igazolások (általában)
- Kérelem gyermekgondozási díj iránt
- A gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata.
- Igazolás a biztosítási időről (ezt a folyósító szerv ellenőrzi).
- "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (ún. "TB kiskönyv"), ha van.
- Jövedelemigazolások az ellátás alapjának kiszámításához (a munkáltató által kiállított "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapításához", vagy NAV jövedelemigazolás).
- Ha az apa igényli: Nyilatkozatok (pl. anya nem veszi igénybe).
- Örökbefogadás/gyámság esetén: a vonatkozó határozatok.
Igénylés menete és határidők
- A kérelmet a CSED lejárta előtt vagy a jogosultság megnyílásakor kell benyújtani. Benyújtás helye:
- Munkáltatónál (ha az társadalombiztosítási kifizetőhely).
- Lakóhely szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalánál (ha a munkáltató nem kifizetőhely, vagy az igénylő pl. egyéni vállalkozó).
- Elektronikusan ügyfélkapun keresztül ("Egészségbiztosítás Pénzbeli Ellátásai és Baleseti Ellátások Igénybejelentése" űrlapon).
- Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
- Az elbírálást a kifizetőhely (8 nap) vagy a kormányhivatal (általában 8-60 nap) végzi.
3. A támogatás (ellátás) mértéke és időtartama
Az ellátás összege
A GYED naptári napi összege a szülő naptári napi átlagkeresetének 70%-a.
Az alapját képező jövedelmet általában az igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem alapján számítják ki (ha nincs ennyi, speciális szabályok érvényesülnek).
Maximum összeg (GYED plafon): A GYED havi összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének 70%-át. Ez 2025-ben bruttó 407.120 Ft.
A GYED bruttó összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le.
Időtartam
A GYED legkorábban a CSED lejártát követő naptól (vagy ha CSED nem járt, a gyermek születésétől) a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
4. Egyéb tudnivalók
Biztosítási idő: Minimum 365 nap szükséges az elmúlt 2 évből.
Jövedelemarányos: Jövedelemarányos (70%), de maximalizált: Az összeg a korábbi keresethez igazodik, de van felső korlátja.
Munkavégzés: Munkavégzés mellette: Gyermek fél éves kora után korlátlanul lehetséges.
Igénylő: Választható igénylő: Anya vagy apa (bizonyos feltételekkel).
Szolgálati idő: A GYED folyósítása alatt nyugdíjjárulékot vonnak, így az szolgálati időnek számít.
Igénylés: Nem automatikus, igényelni kell.
5. Gyakori kérdések (GYIK)
Kérdés: Mi alapján számolják a GYED összegét?
Válasz: Általában az igénylés előtti 180 napi jövedelem átlaga alapján. Ha ez nem áll rendelkezésre, más szabályok szerint (pl. szerződés szerinti jövedelem, minimálbér) állapítják meg. A napi átlag 70%-a a GYED alapja, de maximum a GYED plafonig.
Kérdés: Visszamehetek dolgozni a GYED alatt?
Válasz: Igen, a gyermeke fél éves korának betöltése után korlátozás nélkül, akár teljes munkaidőben is dolgozhat a GYED folyósítása mellett.
Kérdés: Az apuka is igényelheti a GYED-et?
Válasz: Igen, a gyermek fél éves kora után az apa is igényelheti (ha biztosított és megfelel a feltételeknek), feltéve, hogy az anya már nem kap CSED-et vagy GYED-et, és az apa végzi a gyermek gondozását (munka mellett is).
Kérdés: Milyen járulékokat vonnak a GYED-ből?
Válasz: 15% SZJA-előleget és 10% nyugdíjjárulékot. Más tb-járulékot nem.
6. Források és hivatkozások
- Magyar Államkincstár: Hivatalos, részletes információk, nyomtatványok
- Jogszabályok: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.)