Ezeknek a szülőknek duplaannyi táppénzes nap jár, ha beteg a gyerek: életkoronként mutatjuk, pontosan mennyi
A gyermek betegsége miatt kieső munkanapok komoly terhet jelenthetnek a családoknak. A gyermekápolási táppénz (GYÁP) azonban segítséget nyújt, ha a szülőnek otthon kell maradnia a beteg gyerekével. Azt viszont kevesen tudják, hogy egyedülálló szülőként, akár kétszer annyi táppénzes nap is járhat. A jogosultság és a napok száma a gyermek életkorától is függ, mutatjuk hány nap igényelhető és hogyan kérelmezhető a táppénz egyedülálló szülők részére.
Mikor jár gyermekápolási táppénz?
A GYÁP-ra azok a biztosított szülők lehetnek jogosultak, akiknek 12 év alatti gyermeke beteg, és emiatt nem tudnak dolgozni. A jogosultsághoz szükséges, hogy a szülő biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen, társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen, és az orvos igazolja a keresőképtelenségét. Magyarul az jogosult, aki dolgozik és a munkája alapján biztosítottnak számít – ez lehet beosztott, egyéni vállalkozó is pl. Az ellátás akkor is igénybe vehető, ha a gyermek kórházban van, és a szülő vele tartózkodik. Az egyévesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptató anya szintén jogosult lehet gyermekápolási táppénzre. A 12 és 18 év közötti beteg gyermek ápolására csak méltányosságból állapítható meg az ellátás.
Életkoronként ennyi táppénzes nap jár
A gyermekápolási táppénz napjainak száma a gyermek életkorától függ. Egyedülálló szülők esetében az általános keret kétszerese vehető igénybe.
| A gyermek életkora | Szülőnek járó napok | Egyedülálló szülőnek járó napok |
| 1 év alatt | Korlátlan, a gyermek 1 éves koráig | Korlátlan, a gyermek 1 éves koráig |
| 1–3 év között | 84 nap | 168 nap |
| 3–6 év között | 42 nap | 84 nap |
| 6–12 év között | 14 nap | 28 nap |
Fontos tudni, hogy ezek a napok nem naptári évenként járnak. Az egyévesnél idősebb gyermek esetében a keret a születésnapjától a következő születésnapját megelőző napig tart. Tehát, ha a gyermek augusztus 3-án született, akkor az utána járó keret a következő éb agusztus 3-ig tart. Ha a szülő már igénybe vett gyermekápolási táppénzt ebben az időszakban, a felhasznált napokat le kell vonni a rendelkezésre álló keretből.
Ki számít egyedülálló szülőnek?
A GYÁP szempontjából nem mindenki számít automatikusan egyedülálló szülőnek, aki egyedül neveli a gyermekét, számít a családi állapot és a szülői felügyeleti jog gyakorlása is. A szabályozás szerint nem kizárólag az számít egyedülállónak, aki hajadon, nőtlen vagy özvegy. Bizonyos feltételek mellett az elvált, külön élő vagy házastársától különvált szülő is ebbe a kategóriába tartozhat. Az elvált szülők tekintetében egyedülállónak minősül az is, aki a közös gyermek szülői felügyeleti jogát egyedül gyakorolja. Illetve ide tartozik a válás nélkül a házastársától különélő szülő, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, – de csak abban az esetben, ha nincs élettársa. Elvált szülők közös szülői felügyelet esetén nyilatkozatban határozhatják meg, hogy a gyermek születésnapjától melyikük jogosult az egyedülállóknak járó magasabb táppénzkeretre. A nyilatkozatot mindkét szülőnek alá kell írnia.
Hogyan lehet igényelni a GYÁP-ot?
A gyermek betegségét és a szülő keresőképtelenségét orvosnak kell igazolnia. Az igényléshez a keresőképtelenségi igazolás mellett a „Kérelem gyermekápolási táppénz iránt” elnevezésű nyomtatványt is ki kell tölteni. A kérelmet általában a munkáltatónál kell benyújtani. Az egyéni vállalkozók és más önfoglalkoztatók az illetékes kormányhivatalhoz fordulhatnak. Az igényt legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni.
Kérdése lenne az ügyintézéssel kapcsolatban? Ügyfélszolgálatunk két munkanapon belül díjmentesen válaszol önnek!
Az egyedülálló szülőknek magasabb összeg is jár?
Az, hogy valaki egyedül neveli a gyermekét, önmagában nem befolyásolja a táppénz összegét. A gyermekápolási táppénz összegét ugyanúgy számítják ki, mint a normál táppénzét, függetlenül attól, hogy a szülő egyedül neveli-e a gyermekét vagy sem. Sajnos gyakori félreértés, hogy a táppénz idejére a teljes fizetés jár és a bonyolult szabályozás miatt azt is könnyű összekeverni, hogy a betegség első 15 napja betegszabadság és ezután vált át táppénzre. Főszabály szerint a betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ha pedig letelik a 15 nap, akkor a táppénz idejére 60%, illetve 50% jár az alkalmazottaknak, egyéni vállalkozóknak például nem jár betegszabadság, ők egyből táppénzre mennek.
Források: adopraxis.hu, allamkincstar.gov.hu
