Vissza kell fizetni a családi pótlékot, ha nem lépsz időben: a szabály, amiről sokan csak késve értesülnek
A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetése sajnos nem ritka eset. Sok szülő csak akkor szembesül ezzel a kellemetlen kötelezettséggel, amikor a Magyar Államkincstár már határozatban követeli vissza a jogtalanul kapott összeget. Pedig mindez elkerülhető, ha időben jelentjük be a változásokat.
Mikor kell visszafizetni a családi pótlékot?
A családi pótlék visszafizetése akkor válik szükségessé, ha az ellátást olyan időszakra folyósítják, amikor már nem áll fenn a jogosultság. Ilyenkor a támogatást a Magyar Államkincstár visszakövetelheti, hiszen jogalap nélkül történt a kifizetés. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a szülő elmulasztja bejelenteni, hogy a gyermeke tanulmányai befejeződtek, elérte a nagykorúságot, elköltözött a közös háztartásból, vagy éppen megváltozott a gondozó személye.
Bejelentési kötelezettség vonatkozik a szülő 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodására, az egyedülállóság megszűnésére, a lakcím vagy bankszámlaszám megváltozására, valamint arra is, ha a gyermek rendszeres jövedelmet szerez. Ezeket a változásokat 15 napon belül írásban, online vagy papíralapon kell jelezni a Magyar Államkincstárnak.
Ha ez elmarad, a túlfizetett összeget utólag vissza kell fizetni, akár évekkel később is. Fontos tudni, hogy a kincstár minden jogosulatlan kifizetést nyilvántart, és határozatban rendelkezik a visszafizetési kötelezettségről.
Mi számít jogalap nélkül felvett családi pótléknak?
A jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetése tehát akkor történik, amikor a támogatást olyan időszakra folyósították, amelyre a szülő már nem volt jogosult. Például ha a gyermek már nem jár iskolába, de a szülő ennek ellenére továbbra is kapja az ellátást, az így kifizetett összeget pedig vissza kell fizetni.
Nemcsak szándékos megtévesztés, hanem egyszerű figyelmetlenség is okozhat ilyen helyzetet. Elég, ha a szülő nincs tisztában a jogosultsági feltételekkel, így elfelejti bejelenteni a változást. Ilyenkor érkezik a MÁK-tól a fizetési értesítő. Az érintett a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet, ha nem ért egyet a döntéssel. Ha azonban elismeri a tartozást, kérhet fizetési könnyítést vagy méltányossági elbírálást is.
Mit tehetsz, ha nem tudod visszafizetni a teljes összeget?
Előfordul, hogy a családi pótlék visszafizetése komoly anyagi gondot jelent egy család számára. Ilyenkor nem érdemes megvárni a végrehajtást – célszerű méltányossági kérelmet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.
A méltányossági eljárás során kérhető részletfizetés vagy akár a tartozás egy részének elengedése is. Utóbbi abban az esetben, ha a visszafizetés a család megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Emellett van lehetőség a teljes elengedésre abban az esetben, ha a felvett ellátást valójában a jogosult kapta meg, és nem történt tényleges túlfizetés. A kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani, és célszerű mellékelni a jövedelmi és vagyoni helyzetet igazoló dokumentumokat, mert ezek alapján bírálják el a méltányosságot.
Ha további kérdésed van a családi pótlék visszafizetésével, a bejelentések módjával vagy a méltányossági kérelmekkel kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Hogyan kerülhető el a visszafizetés?
A legbiztosabb módszer a megelőzés. Ha bármilyen változás történik a gyermek életében vagy a család helyzetében, azt 15 napon belül be kell jelenteni a Magyar Államkincstár felé. Ezt legegyszerűbben az Ügyfélkapu Pluszon keresztül lehet megtenni a „Juttatás, segély” -> „Családok támogatása” menüpontban különböző kérelmek kitöltésével. Ezek papír alapon is benyújthatók a területileg illetékes kormányhivatalhoz.
Érdemes figyelni arra is, hogy a külföldi tartózkodás, az iskolai mulasztás, vagy akár egy új élettársi kapcsolat is befolyásolhatja a jogosultságot. A be nem jelentett változások miatt nemcsak pénzügyi, hanem jogi következmények is felmerülhetnek. A támogatás jogtalan igénybevétele ugyanis szabálysértésnek minősülhet.
