Ne kockáztasson! Ha eltartási szerződést kötne, erre a 7 dologra figyeljen

Az eltartási szerződés komoly jogi és anyagi következményekkel járhat mindkét szerződésben szereplő fél számára. Ha el szeretné kerülni a vitákat, vagy rosszabb esetben a pereskedést olvasson tovább, hiszen cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, mielőtt az eltartási szerződés aláírásra kerül.

1. Írásba kell foglalni a szerződést

Az eltartási szerződés csak akkor érvényes, ha írásban készül. Érdemes ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérni, hogy a szerződés pontosan rögzítse a felek jogait és kötelezettségeit.

2. Az eltartás tartalmának pontos meghatározása

Nem elég annyit írni, hogy az eltartó „élete végéig gondoskodik” az eltartottról. Konkrétan meg kell határozni, hogy ez mit jelent. Például az eltartó milyen lakhatási, étkezési, egészségügyi ellátást biztosít az eltartottnak, vagy éppen mekkora havi támogatást kell fizetnie, ha az eltartott már nem tud önmagáról gondoskodni. Az is fontos, hogy mi történik abban az esetben, ha az eltartó nem tudja teljesíteni a vállalásait olyan anyagi terheket ró rá az eltartott eltartása.

3. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása

Az eltartási szerződés egyik legfontosabb kérdése, hogy az ingatlan tulajdonjoga mikor kerül az eltartó nevére. Ez törvényszerűen a szerződés életbe lépésekor, tehát az aláírásakor történik. Az eltartott szemszögéből a legbiztonságosabb megoldás az, ha a szerződésbe haszonélvezeti jogot is bejegyeznek a számára. Legalábbis abban az esetben, ha ingatlanról van szó mint ellentételezett “örökségről”. Ez azt jelenti, hogy az eltartott élete végéig használhatja az ingatlant, és az eltartó nem adhatja el vagy terhelheti meg azt az ő engedélye nélkül.

4. Mi történik, ha megromlik a viszony?

Sajnos előfordulhat, hogy az eltartó és az eltartott kapcsolata megromlik, és az eltartott már nem érzi magát biztonságban. Fontos, hogy a szerződés tartalmazza, milyen feltételekkel lehet azt megszüntetni. Ha az eltartó nem teljesíti a kötelezettségeit, az eltartott bíróságon kérheti a szerződés felbontását, és visszakaphatja az ingatlan tulajdonjogát. A szerződés felmondására és egyoldalú megszüntetésére nincs lehetőség főszabály szerint. Így azt mindenképp a bíróságon kell kezdeményezni. Közös megegyezéssel viszont lehet módosítani a szerződési feltételeken.

5. Illetékfizetési kötelezettség

Az eltartási szerződés alapján az ingatlan megszerzése visszterhes vagyonátruházásnak minősül, így az eltartónak 4%-os illetéket kell fizetnie az ingatlan forgalmi értéke után.

Ha további kérdése van az eltartási szerződést illetően, akkor bátran forduljon ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkhoz!

6. Az eltartónak hosszú távra kell terveznie

Az eltartási szerződés általánosságban nem egy rövid távú megállapodást jelent. Köztudottan a szerencseszerződések csoportjába tartozik. Így az eltartónak fel kell készülnie arra, hogy akár évtizedeken át gondoskodnia kell az eltartottról. Ha elveszíti a munkáját, megromlik az egészsége, vagy más élethelyzetbe kerül, akkor is teljesítenie kell a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ily módon nehéz meghatározni, hogy a cserébe kapott vagyonelem arányban áll-e majd a nyújtott szolgáltatás értékével. Továbbá érdemes tudni, hogy akár a szerződés semmissége is megállapítható rövid gondoskodás (eltartás) esetén. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis jóerkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan eltartási szerződést, amelynek megkötésekor az eltartó tudhatta vagy sejthette, hogy az eltartás nem lehet hosszútávú.

7. Alternatív megoldási lehetőségek

Mielőtt eltartási szerződést kötnek, érdemes mérlegelni más lehetőségeket is. Például:

• Öröklési szerződés: az eltartó csak az eltartott halála után válik tulajdonossá, így kisebb a kockázat.

• Életjáradéki szerződés: az eltartott rendszeres pénzbeli járadékot kap, de az ingatlan tulajdonjoga csak halála után száll át.

• Idősek otthona vagy gondozási intézmény: ha az eltartott magas szintű ápolásra szorul, lehet, hogy ez a legjobb megoldás.