Így lehet milliós nyugdíja öregkorára: legális trükk, az élelmes magyarok már csinálják
A bruttó fizetés hány százaléka a nyugdíj? Gyakori félreértés, hogy a várható nyugdíj összegét meg lehet mondani a jelenlegi bér és a munkában töltött évek alapján. A nyugdíjszámítás ennél összetettebb, ugyanakkor az, hogy hogyan lehet valakinek egymilliós vagy még magasabb a nyugellátása, nagyon egyszerű: minél magasabb a fizetése és minél több a szolgálati ideje, annál nagyobb összegű nyugdíjra számíthat.
A lényeg, hogy a nyugdíjszámítás nem úgy működik, hogy vesszük az utolsó egy év – vagy akár 5 év, ez gyakori tévedés – bruttó fizetéseinek átlagát. Abban van igazság, hogy történik egy százalékszámítás, de ez a folyamat egyik utolsó lépése és nem is a bruttó fizetésből indul ki.
Mitől függ a várható összeg? A bruttó fizetés hány százaléka a nyugdíj?
Nincs olyan automatikus szabály, amely szerint a nyugdíjba vonulás előtti keresetnek mondjuk 60 vagy 70 százaléka mindenképpen járna. A nyugdíj összege alapvetően két dologtól függ: a nyugdíj alapját képező havi nettó életpálya-átlagkeresettől és a hivatalosan elismert szolgálati évek számától.
A havi nettó életpálya-átlagkeresetet 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért keresetek alapján számolják egy többlépéses folyamat során. A jövedelmeket először „nettósítják”, azaz levonják belőlük a kifizetéskor hatályos adókat és járulékokat. A kapott összeget ezután valorizációval a nyugdíjazást megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez igazítják, hogy az évtizedekkel ezelőtti fizetések ne rontsák az átlagot.
Lényeges tényező a korábbi években érvényesült járulékplafon is. 1992 és 2012 között egy törvényi határ felett nem vontak nyugdíjjárulékot, így a jövedelem ezen felüli része nem számít bele a nyugdíjba. Mivel 2013-ban ezt a plafont eltörölték, a kiemelkedő fizetésűek már a teljes jövedelmük után fizetnek járulékot, ami megnöveli a kiszámított nettó életpálya-átlagkeresetüket.
Ha kérdése van a nyugdíjszámítással kapcsolatosan, a Hóvége ügyfélszolgálata ingyenesen válaszol.
Szolgálati idő és szorzók: hogyan érhető el az egymilliós nyugdíj?
A havi nettó életpálya-átlagkereset még nem a végleges nyugdíj összege. A törvény egy szorzótáblázatot alkalmaz: minél több szolgálati évet szerzett valaki, a havi nettó életpálya-átlagkeresetének annál nagyobb részét kapja meg ellátásként. Legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíjhoz, de akinek 40 vagy 45 éve van, az nyilván sokkal jobb feltételekkel indul.
Ha tehát valaki évekig havi többmilliós bért kapott, és több mint 40 év szolgálati időt tud felmutatni, az ellátása legálisan elérheti az egymillió forintot.
Egy fontos kivétel: az arányos szolgálati idő
A részmunkaidőben dolgozók vagy az alacsony jövedelemmel rendelkezők helyzete speciális. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező havi kereset nem érte el a mindenkori minimálbér összegét az 1996. december 31-ét követő időszakban, a szolgálati időt csak arányosan lehet figyelembe venni az összeg kiszámításakor.
Ez azt jelenti, hogy például egy minimálbér feléért bejelentett munka esetén egy naptári év csupán fél év szolgálati időt ér a számításnál. Mivel a nyugdíjat a szolgálati évek számához rendelt szorzó határozza meg, a töredékévek jelentősen rontják az elérhető ellátás mértékét. Érdemes tehát időben ellenőrizni a megszerzett éveket a Magyar Államkincstárnál.
