Pista bátyámat 30.000-re büntették, pedig nem is aludt: tényleg nem lehet a horgászoknak vízparton sátrazni?
Pár héttel ezelőtt Dömsödön lett ügy abból, milyen szabályok vonatkoznak a vízparti sátorozásra, illetve szabad-e egyáltalán a horgászoknak több napig a helyszínen tartózkodnia. A helyi szövetségnek sikerült tisztáznia a helyzetet, de ez csak egyetlen település – mi a szabály máshol?
A horgászat országos szabályrendszerét a MOHOSZ határozza meg, de a vízparti használat – így a sátorozás kérdése is – a helyi horgászrendeken és önkormányzati szabályokon múlik. Ezt azt jelenti, hogy a MOHOSZ lefekteti az alapokat, de a horgászok felelőssége, hogy a helyi sajátosságokkal tisztában legyenek. Alapvetően a rendszer jól működik, mert ha önkormányzati rendeleteket nem is tudják betéve, az egyesületek, szövetségek tesznek róla, hogy mindenkihez eljussanak a legfontosabb információk.
Gond akkor van, amikor valaki nem hivatalos forrásból tájékozódik. Pl. amikor az ismerőstől tudunk meg valamit, amit ő is csak hallott valakitől, aki szintén egy másvalakitől értesült a dologról. Ismerős, ugye? Annyi közvetítőn megy keresztül, hogy mire eljut hozzánk, lehet, hogy egy teljesen más történetet hallunk.
„Szegény Pistát is megbüntették”
Egy, a helyi horgászkörökben terjedő történet szerint egy horgászt azért bírságoltak meg, mert a sátorban aludt. Állítólag ő ezt másképp látta: nem aludt, csak a sátorban tartózkodott. „Szegény Pistát is megbüntették, pedig nem is aludt a sátorban, csak bent volt.” Ilyenkor van az, amikor egy egyszerű helyzetből többszöri elmesélés után és néhány részlet megváltozásával kijön valami teljesen abszurd, amit aztán szabályként kezdenek el emlegetni. Tehát sátoroznia lehet a horgásznak a vízparton, a sátorban tartózkodhat „fedezék céljából”, de aludni már tilos?
Hol ebben a logika? Sehol. Pistát nyilván nem ezért büntették meg. Ilyen szabály nincs.
A vízparti sátorhasználat nem azon múlik, hogy valaki alszik-e benne vagy sem, hanem azon, hogy a helyi előírások egyáltalán engedik-e a sátor felállítását, és milyen feltételekkel lehet ott az illető.
Vízparti sátorozás: szabad-e a horgászoknak?
A kérdés valójában az, hogy egyáltalán milyen feltételekkel lehet sátrat felállítani a vízparton. A közterületi sátorozásra vonatkozó szabályokat jellemzően az önkormányzati rendeletek határozzák meg. Nincs egységes gyakorlat: van, ahol a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletben írnak erről, bizonyos településeken pedig külön rendelet rögzíti a horgászattal, horgászokkal kapcsolatos helyi intézkedéseket.
Hol és mi a szabály? Ezt a legegyszerűbben úgy deríthetjük ki, ha felütjük a Nemzeti Jogszabálytárt és átnézzük az adott önkormányzat rendeleteit. Ha itt nem igazodunk el, akkor a helyi horgászegyesület oldalán kaphatunk tájékoztatást. Természetvédelmi területeken, holtágaknál, folyópartokon vagy ártereken különösen fontos, hogy biztosra menjünk, mert a szabályok megsértése pénzbírsággal járhat.
Hogy milyen sokféle szabályozás létezik, azt a legegyszerűbben néhány példán keresztül tudjuk bemutatni.
Dömsöd
Dömsödön a probléma abból indult ki, hogy megjelent egy „Kempingezni tilos” tábla a vízparton. Ebből lett „az ügy”, amit végül a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) közleménye zárt rövidre, amelyben ismerteti a helyi szabályozást: nem a vízparti sátorozás tilos, hanem a horgászati célú használat kötött külön feltételekhez. Ez azt jelenti, hogy a horgászok számára a sátorhasználat csak a rendeletben meghatározott időtartamra, viselkedési szabályok és egyéb előírások betartásával engedélyezett.
Révfülöp
Révfülöpön a rendelet külön nevesíti a horgászati tevékenységhez felállított sátrat. Ilyenkor közterület-használati engedélyt kell kérni az önkormányzattól. Vagyis nem maga a sátor a probléma, hanem az, hogy annak felállítása engedélyhez kötött.
Balatonberény
Balatonberényben éppen az ellenkező megoldással találkozunk. A rendelet szerint bizonyos esetekben – például pihenés vagy nyaralás céljából – sátor elhelyezéséhez nem kell közterület-használati engedély. A horgászokat a rendelet nem említi külön, ezért itt sem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy minden vízparti sátorozásra ugyanaz a szabály vonatkozik.
Dunapataj (Szelidi-tó)
A Szelidi-tónál a horgászat és a sátorozás két külön kérdés. Horgászni lehet, a sátortáborozásra viszont külön szabályok vonatkoznak, és ezek megszegése bírsággal is járhat.
Délegyháza
Délegyházán találjuk az egyik legegyértelműbb szabályozást. A rendelet kimondja, hogy a tavak mentén tilos a kempingezés, a sátorozás, a lakókocsis vagy lakóautós táborozás – még akkor is, ha valaki többnapos horgászatra érkezett. Eső esetén ideiglenes ponyva vagy félsátor használható, de csak addig, amíg azt valóban az időjárás indokolja.
Horgászattal kapcsolatos kérdése van? Kérdezze Ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két munkanapon belül segítenek!
