Radiátoros fűtésnél is megéri hőszivattyút telepíteni? Ezt mondja az épületgépész
Sokan automatikusan kizárják a hőszivattyút, ha radiátoros fűtés van a házukban. A köztudatban ugyanis erősen él az a nézet, hogy a hőszivattyú például csak padlófűtéssel működik igazán jól, a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Van, ahol a hibrid rendszer a legjobb választás. Van, ahol egy energetikai felújítás után ugyanaz a radiátoros rendszer kiválóan működik hőszivattyúval. És vannak olyan épületek is, ahol a radiátorok eleve annyira túlméretezettek, hogy a váltás meglepően egyszerű.
Megkérdeztünk egy épületgépész mérnököt arról, hogy megéri-e hőszivattyúra váltani egy meglévő radiátoros rendszer esetén. A válasza szerint erre nincs általános recept, mert minden épület és minden fűtési rendszer más. Az azonban biztos, hogy sokkal több lehetőségünk van, mint azt elsőre gondolnánk.
A hőszivattyú hatásfokának kulcsa a hőmérséklet-különbség
A szakember szerint a kérdés megértéséhez először azt kell megértenünk, hogyan működik a hőszivattyú. A berendezés hatásfoka jelentősen függ attól, mekkora hőmérséklet-különbséget kell „átemelnie”. Magyarul: minél nagyobb a különbség a külső levegő hőmérséklete és az előállítandó fűtővíz hőmérséklete között, annál több energiára van szüksége ugyanannak a hőmennyiségnek az előállításához. Ezért számít olyan sokat, hogy egy adott fűtési rendszer milyen előremenő vízhőmérsékletet igényel.
Miért kedvezőbb általában a padlófűtés a hőszivattyú számára?
A hagyományos radiátoros rendszereket jellemzően úgy tervezték, hogy a leghidegebb téli időszakokban 60–75 fokos fűtővízzel működjenek. Ugyanebben a -15 fokos hidegben egy padlófűtéses vagy mennyezetfűtéses rendszernek gyakran elegendő 38–45 fokos előremenő vízhőmérséklet is. A kisebb hőmérsékletkülönbség miatt a hőszivattyú ezekkel a rendszerekkel általában jobb hatásfokkal üzemel.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy radiátorral ne lehetne gazdaságosan használni.
A radiátoros rendszer sem mindig kér 75 fokos vizet
A mérnök szerint sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a fűtési rendszer hőigénye folyamatosan változik a külső hőmérséklet függvényében. Ezért célszerű a radiátoros rendszereket is úgynevezett külső hőmérséklet-követő vagy időjáráskövető szabályozással működtetni. Ilyenkor a rendszer automatikusan a kinti időjáráshoz igazítja az előremenő fűtővíz hőmérsékletét.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Lehetséges, hogy -15 fokos hidegben valóban szükség van 60–75 fokos fűtővízre. Ugyanebben az épületben azonban 0 fokos külső hőmérsékletnél már elegendő lehet akár 45 fokos víz is. Ez nagyon fontos különbség, mert a hőszivattyú ilyenkor már lényegesen kedvezőbb hatásfokkal működik.
A hibrid rendszer sok háznál kiváló kompromisszum
Meglévő radiátoros rendszereknél gyakran érdemes hibrid megoldásban gondolkodni. Ebben az esetben a hőszivattyú és a gázkazán együtt dolgozik. Míg a külső hőmérséklet 0 fok felett van, a fűtést a hőszivattyú biztosítja. Amikor ennél hidegebbre fordul az idő, a rendszer átadja a feladatot a gázkazánnak.
Ennek azért van jelentősége, mert magyarországi viszonyok között az éves fűtési energiaigény körülbelül 70% 0 fok feletti külső hőmérséklet mellett kell biztosítani. Vagyis a gázkazánnak csak az energiaigény mintegy 30% kell fedeznie.
Ez sok esetben jó kompromisszum lehet a beruházási költség, a komfort és az üzemeltetési költségek között.
Léteznek már magas hőmérsékletű hőszivattyúk is
A technológia az elmúlt években sokat fejlődött. Ma már elérhetők olyan hőszivattyúk, amelyek akár -15 fokos külső hőmérséklet mellett is képesek 75 fokos fűtővizet előállítani. Ez elsőre tökéletes megoldásnak tűnhet régi radiátoros rendszerekhez, azonban ennek megvan az árnyoldala is:
Ezeknek a berendezéseknek a szezonális hatásfoka általában rosszabb, mint egy alacsony hőmérsékletű felületfűtéssel működő rendszeré. Vagyis a technikai lehetőség önmagában még nem jelenti azt, hogy ez lesz a leggazdaságosabb megoldás.
Egy felújított Kádár-kocka teljesen más kategória
Nemcsak a fűtési rendszer, hanem maga az épület is meghatározza, hogy mennyire alkalmas hőszivattyús üzemre. Jó példa erre a klasszikus, ‘70-es években épült Kádár-kocka. Egy ilyen ház eredeti fűtési teljesítményigénye akár 16 kW is lehet. Ha azonban megfelelő hőszigetelést kap, és korszerű nyílászárókat építenek be, ez az érték akár 6,2 kW-ra is csökkenthető.
A kisebb hőigény miatt a korábban szükséges 75 fokos előremenő vízhőmérséklet akár 44 fokra is mérséklődhet!
Ez pedig már olyan tartomány, amelyben ugyanaz a radiátoros rendszer is képes lehet jó hatásfokkal együttműködni egy hőszivattyúval. Vagyis egy komoly energetikai felújítás után nem feltétlenül kell radiátort cserélni vagy teljesen új fűtési rendszert kiépítenünk.
A túlméretezett radiátorok váratlan előnyt jelenthetnek
Van még egy szempont, amelyről ritkán esik szó. A mérnök tapasztalata szerint nagyon sok radiátoros rendszer készült jelentősen túlméretezett radiátorokkal. Ez elsőre nem tűnik fontosnak, valójában azonban komoly előny lehet egy hőszivattyús korszerűsítés során.
Üzemeltetési tapasztalatok vagy számítások segítségével meghatározható, hogy valójában milyen előremenő vízhőmérsékletre van szüksége az adott rendszernek. A szakember olyan túlméretezett rendszerekkel is találkozott már, ahol a gyakorlatban soha nem volt szükség 50 foknál melegebb fűtővízre, annak ellenére, hogy eredetileg 75 fokos előremenő hőmérséklettel tervezték őket.
Ilyen esetekben a meglévő radiátoros rendszer sokszor különösebb átalakítás nélkül is alkalmassá válhat hőszivattyús üzemre.
Akkor megéri a hőszivattyú radiátoros fűtéshez?
Erre nincs egy bevált, általános válasz. Az biztos, hogy a radiátor önmagában nem kizáró ok. A döntéshez meg kell vizsgálni az épület hőszigetelését, a tényleges hőigényt, a radiátorok méretét, valamint azt, hogy milyen előremenő vízhőmérséklet szükséges a megfelelő fűtéshez. A hőszivattyú radiátoros fűtéshez tehát sok esetben reális és gazdaságos lehetőség, de a siker kulcsa mindig az egyedi vizsgálat.
További kérdésed maradt korszerűsítéssel kapcsolatban? Fordulj bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz, két nap alatt válaszolunk.
