Ennek az árstopnak hamarosan vége: mutatjuk, mi és mennyivel drágul

A kötelező élelmiszer- és drogériai árrésstop, valamint a lakossági kamatstop a jelenlegi állás szerint határozatlan ideig marad érvényben – de akkor minek lesz vége hamarosan? Volt egy megállapodás, ami a korábbi kormány és a bankok, biztosítók, telekommunikációs cégek között köttetett: a szolgáltatók – némi nyomásra, de önként – beleegyeztek abba, hogy átmenetileg elhalasztják az inflációkövető áremeléseiket. Ennek az árstopnak a vége 2026. június 30-a. Mutatjuk, mennyivel emelkednek a díjak.

Árrésstop vagy árstop? Gyakran keverik és veszik egy kalap alá a hétköznapokban, valójában azonban két teljesen különálló szabályozási kategóriáról van szó. Elsőként elmagyarázzuk, melyik mit jelent és hogyan működik.

Az árrésstopnak még nincs vége

Az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot 2025. március 17-én vezették be 30 alapvető élelmiszerre az évi 1 milliárd forintnál nagyobb nettó árbevételű kiskereskedelmi cégeknél. Decemberben ezt további 14 termékköre terjesztették ki, vagyis összesen jelenleg 44 termékről van szó. További 30 terméket jelent a drogériás árrésstop, ami 2025. május 19-étől van érvényben. Az intézkedéseket többször is meghosszabbították, a legutóbbi határidő 2026. május 31. lett volna, ám a leköszönő Orbán-kormány egy törvénymódosítással egyszerűen törölte a hatályvesztés dátumát.

A döntés értelmében időkorlát nélkül marad meg a fogyasztói hitelek kamatstopja is, amelyet legutóbb 2026. június 30-ig hosszabbítottak meg. Ezt még évekkel korábban, 2022 januárjában vezették be a lakossági ügyfelek védelmében (egy időben a kkv-kat is bevonták, de ennek már korábban vége lett).

Azt tehát, hogy az árrésstoptól mikor köszönhetünk el, még nem tudni. Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere korábban arról beszélt, egyelőre fenntartják az árrésstopokat; az intézkedéseket csak fokozatosan, előre megtervezett menetrend szerint szüntetik meg, hogy ne gyorsítsák az inflációt.

Július 1-től árat emelnek a bankok és a mobilszolgáltatók

A bolti termékek és a hitelek ugyan védve maradnak, de a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek biztosan árat fognak emelni. Esetükben nem egy egyoldalú, kötelező állami intézkedésről van szó, hanem egy olyan egyezségről, amit még az Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterével, Nagy Mártonnal kötöttek. Ez egy „önkéntes” moratórium: a cégek vállalták, hogy idén júliusig nem emelnek a díjaikon, a szolgáltatásokért ugyanannyit fizetnek az ügyfelek, mint amennyibe azok 2024 decemberében kerültek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vállalatok átmenetileg nem érvényesítették a szerződéseikben egyébként rögzített inflációkövető díjemelést. Az ügyfelek ebből hónapokig annyit érzékeltek, hogy a mobil- és bankszámláik összege a nagy drágulás ellenére sem változott. Ez azonban már nem sokáig marad így.

Az árstop vége 2026. június 30.

Július elsejétől már semmilyen kormányzati egyezség nem tiltja a korrekciót. A szabályok szerint a bankoknak és a mobilcégeknek legalább 60 nappal korábban közzé kell tenniük az új hirdetményeiket, mielőtt azok életbe lépnének, így a júliusi drágulást már május elején kénytelenek voltak bejelenteni. A Népszava korábbi cikke alapján:

  • A három nagy távközlési és internet-szolgáltató – a Magyar Telekom, a Yettel és a One – egységesen a lehetséges maximális mértékben, 4,4 százalékkal emelik az áraikat, pont annyival, ami az előző évi éves infláció volt.
  • A CIB Bank a díjait 8 százalékkal emeli, így érvényesítve a tavaly elmaradt 3,7 százalékos emelést, az idén esedékes 4,4 százalékos növelés mellett.
  • Az OTP Bank ügyfelei átlagosan 4 százalék körüli emeléssel számolhatnak.
  • A közepes bankok közül az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen egységes 4,4 százalékos emelést jelentett be júliustól, vagyis ezek a pénzintézetek is csak az idén esedékes emelést érvényesítik, a tavalyi 3,7 százalékot nem.
  • Az MBH Bank július 31-étől, augusztus 1-jétől 8,1 százalékkal emeli a díjait, kivéve az MBH Megújulás Plusz számlacsomagokban, amelyeknél 4,4 százalékos a drágulás. Az alapszámla díjmentessége is megszűnik július 30-ától, illetve 31-étől (ügyfélcsoporttól függő, hogy kinek melyik napon pontosan). Az új havi díj az ezt követő naptól 1454 forint. Ez megfelel a jogszabály szerint felszámítható havi díj maximumának, az előző évi bruttó minimálbér fél százalékának – írja a HVG.
Panelsor tetején az MBH bank óriási hirdetése

Maradt még kérdése a díjemelésekkel kapcsolatban? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.

Bár a júliusi díjemelések automatikusan élesednek, ez nem jelenti azt, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk. A kötelező határidők miatt a bankok és a mobilszolgáltatók már kiküldték a tájékoztatókat, ezeket érdemes átnézni. Elképzelhető, hogy máshol olcsóbban bankolhatunk – az egyablakos bankváltással ma már minimális papírmunkával átmehetünk máshova. Ami pedig a telefont és internetet illeti: tényleg kihasználjuk a korlátlan díjcsomag előnyeit, vagy csak feleslegesen fizetjük a súlyos ezreket-tízezreket?

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Csúnyán ráfáznak a budapesti autósok, ha megszokásból parkolnak – mutatjuk, mi változik és mikortól

A parkolóautomaták megszűnése miatt Budapesten megszűnik a készpénzes utcai parkolás, és minden fizetés digitális csatornákra kerül.

Kinek és hogyan kell közös költséget fizetni? 7 dolog, amit sokan rosszul tudnak

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy közös költséget kinek kell fizetni, pedig egy félreértés könnyen tartozáshoz, késedelmi kamathoz vagy végrehajtáshoz vezethet.

Számlával egy tekintet alá eső okirat egyszerűen: ezt kell tudni róla vállalkozóként

Hogyan kell helyesen kitölteni és mi szerepeljen a bizonylaton feltétlenül?

Rózsa szaporítása egyszerűen: meglepően jól működik ez a régi kertésztrükk, mutatjuk a módszert

A rózsa szaporítása krumplival egy közkedvelt kertészeti módszer; most utánajártunk, tényleg működik-e.
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat