Végtelen energiát ad ez a fűtési megoldás: ennyibe kerül egy geotermikus rendszer kiépítése
A geotermikus energia valóban egy rendkívül ígéretes és hosszú távon fenntartható energiaforrás, de nem minden rendszer tartozik ide, amit annak neveznek. A mély geotermikus megoldások komoly beruházást és infrastruktúrát igényelnek, ezért főként nagy projektekben jelennek meg. Ezzel szemben a lakossági rendszerek többsége valójában a napsugárzás által felmelegített talaj hőjét hasznosítja hőszivattyú segítségével. Ha tehát valaki a geotermikus fűtés lehetőségén morfondírozik, az első és egyben legfontosabb kérdés nem az ár, hanem az, hogy pontosan melyik rendszerről is van szó.
Sok a félreértés. A geotermikus energiát a következő alatt kell érteni: a föld mélyéből, 1.000–4.000 méter mélységből meleg, forró víz tör fel, és ennek hasznosíthatóságát jelenti ez az energia. Ezek a valódi geotermikus rendszerek mélyfúrással érik el azokat a rétegeket, ahol a hő már nem a napsugárzásból, hanem a Föld belső energiájából származik.
Ezért van az, hogy ezeket a rendszereket jellemzően nem családi házaknál, hanem városi távfűtésnél vagy nagy energetikai projektekben használják. Nemzetközi szinten is ez a jellemző irány, ez a fajta energia kihasználása leginkább nagy léptékben gazdaságos.
Mennyibe kerül egy ilyen rendszer?
Itt jön a kijózanító rész. Egy ilyen geotermikus kút beruházási költsége több százmillió forint. Ez a nagyságrend nem véletlen: a mélyfúrás, a kitermelő és visszasajtoló kutak, plusz a teljes rendszer kiépítése együtt rendkívül összetett beruházás. Tehát csak extra nagy projektek, vagy energiaközösségek (például önkormányzatok) esetén merülhet fel az alkalmazása.
A kevésbé ismert, de kötelező elem: visszasajtolás
A költségek mellett van egy másik kulcsfontosságú tényező is, ami nélkül nem működik a rendszer. A kitermelt vizet ugyanabba a rétegbe vissza kell sajtolni, hogy a vízháztartása a hőt adó rétegnek megmaradjon. És ez nem csak technikai részlet: a visszasajtolás biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon fenntartható maradjon, és ne merítse ki a hőforrást. Ez tovább növeli a beruházás bonyolultságát és költségét, vagyis a geotermikus fűtés ár mögött egy teljes, zárt rendszer áll.
Maradt még kérdésed a korszerűsítéssel kapcsolatban? Fordulj bizalommal ingyenes Ügyfélszolgálatunkhoz, két napon belül válaszolunk.
Akkor mi az, amit a legtöbben geotermikus fűtésnek hívnak?
Itt jön a legnagyobb félreértés. Nem minősül geotermikus rendszernek a különböző talajszondás rendszerek. A gyakorlatban sok helyen „sekély geotermikusnak” nevezik ezeket, de működésük teljesen más. Ezek a talaj felső 10–150 méteres rétegébe fúrt zárt hidraulikai körök, amik a valóságban a talaj átlagos hőegyensúlyát használják fel, nem a Föld belsejéből származó hőt hasznosítják.
Akkor ezek honnan nyerik az energiát?
Ezek a rendszerek napenergiával működnek. Pontosabban fogalmazva: nagyrészt a napsugárzás által felmelegített talaj hőjét hasznosítják, amit egy hőszivattyú segítségével tesznek használhatóvá fűtésre. A különbség óriási.
A Föld belsejéből nagyon kevés hő jut el a felszín közelébe, miközben a Nap folyamatosan hatalmas mennyiségű energiával melegíti a talajt. Olyan, mintha egy gyenge, alig érezhető meleg jönne lentről, miközben felülről erősen süt a nap.
Ennek köszönhetően a Föld belsejéből a talaj felszínére érkező 0,09 W/m² energia elhanyagolható, a Napból származó 500 W/m²-hez képest.
Akkor mennyi az annyi?
A válasz attól függ, miről beszélünk, ezért a geotermikus fűtés ár önmagában nem ad egyértelmű választ sajnos. Ha valódi, mély geotermikus rendszerről van szó, akkor a költség több százmillió forintos nagyságrend. Ha viszont a hétköznapi értelemben vett geotermikus megoldást nézzük (avagy a talajszondás hőszivattyús rendszert), akkor egy családi ház esetében jellemzően több millió forintos beruházásról beszélünk. Nagyjából 8–20 millió forintos tartományban. Ez azonban erősen függ az adott épület méretétől, talajviszonyoktól és a rendszer kialakításától is.
