Nem volt ember a Kádár-korban, aki nem ismerte ezt a dallamot – a MÁV szignál kalandos története
Egyeseknek fejfájást, másoknak örömöt okoz, de ami biztos, hogy a vonat a közelben van. Az ikonikus dallam, amit minden magyar ember ismer és talán ez a legtöbbször lejátszott dallam Magyarországon. A MÁV szignál és annak sajátos története a második világháború végére nyúlik vissza és egészen napjainkig tart.
Egy városi legenda szerint a MÁV ikonikus szignálját az Operaház egykori főigazgatója, Petrovics Emil szerezte. A történet úgy tartja, hogy a neves zeneszerző minden egyes lejátszás után 15 fillér jogdíjat kapott. Amikor felesége, Galambos Erzsi erről értesült, elővette a vasúti menetrendet, és kíváncsian számolgatni kezdte, vajon egy nap hány állomáson és hányszor csendülhet fel a dallam. Azonban ez a történet nem igaz, Petrovics Emilnek nem volt köze a MÁV szignál megalkotásához.
Akkor mégis kinek a nevéhez fűződik a híres dallam?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, el kell kalauzolnunk a MÁV Távközlési és Biztosítóberendezési Központi Főnökség Rádió- és Készülékfejlesztési Csoport egykori vezetőjéhez. Aki arra számított, hogy egy nagy zeneszerző neve fog felmerülni, annak sajnos rossz hírem van. Székely Tamás az előbb említett csoport volt vezetője 1972-ben alkotta meg a ma is ismert MÁV szignált.
Székely Tamás
A tavaly szeptemberben 100. életévében elhunyt Székely Tamás volt az a zeneszerző, aki igazából nem is volt zeneszerző, de mégis egyetlen dallammal beírta magát a történelembe. Székely úr első és egyetlen munkahelye volt a vasút. Egészen fiatal mérnökként, közvetlenül a háború után került a MÁV-hoz. Első feladatai egyike az volt, hogy az újonnan vásárolt mozdonyokba építsen rádiót, hogy az állomásokról oda lehessen szólni. Ez nem kis falatnak bizonyult, mivel a háború komoly pusztításokat végzett és nem volt túl sok lehetőségük agyalni ezen. Székely Tamásék úgy hidalták át a helyzetet, hogy a kilőtt tankok és repülőgépek belsejéből szerelték ki a rádiót és azok kerültek a mozdonyokba.
Kérdésed van a vasúttal kapcsolatban? Fordulj a Hóvége ügyfélszolgálatához, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A MÁV szignál születése
A MÁV nyugati mintára kiírt egy anonim pályázatot, amely során a MÁV szignál megalkotása volt a cél. A kellemes, „fülbemászó” hangzás mellett előírás volt az is, hogy a dallam frekvenciái illeszkedjenek a hangosító berendezések által továbbított beszédsávba, erőteljesen induljanak, ne zárjanak le, és a hangkészlet egyszerűsége miatt könnyen megvalósíthatók legyenek. A figyelemfelhívó jelzés megalkotásakor számolni kellett azzal, hogy a szignál a MÁV egységes üzemirányító és utastájékoztató rendszerén, a MÁVOX berendezésein, illetve a régebbi hangszórós rendszereken keresztül fog megszólalni. Ezeket az eszközöket elsősorban beszéd továbbítására tervezték, ezért az általuk közvetített rezgésszám-tartomány a beszédhangok frekvenciájához igazodott.
Így Székely Tamás az általa 1964-ben üzembe helyezett MÁVOX hangrendszer sajátosságait jól ismerve, a MÁV jeligés pályázatára benevezve 1972-ben megalkotta a D–A–H–A–Fisz–G–Fisz hangsort, amely később a vasúttársaság jellegzetes szignáljává vált.
Meg lehet gazdagodni a MÁV szignálból?
A pályázat nyertese, azaz a már sokat emlegetett Székely Tamás összesen 8000 forinttal lett gazdagabb. Ami jelenleg kb. 680.000 forintnak felel meg. Az elmondások szerint a pénz végül az óbudai Kéhli Vendéglőben kötött ki, mivel állítólag Székely Tamás ott költötte el a kollégáival.
