Mitől lesz azúrkék a hortenzia? Ez a trükk neked is működni fog!

Erkély trükkök vagy kerti titkok, mindennek utánajárunk. A nagy kérdésre – mitől lesz kék a hortenzia – a válasz összetett. A kék árnyalat csak azoknál a hortenziáknál érhető el, amelyek genetikailag képesek rá. Ilyen elsősorban Hydrangea macrophylla és H. serrata. És akkor is csak akkor, ha a talaj kellően savanyú. A többi, népszerű faj – például H. paniculata vagy H. arborescens – nem kékíthető, a fehér virágú fajták pedig jellemzően fehérek maradnak. Legfeljebb éréskor rózsás-zöldes tónusba hajlanak.
A kék titka
A hortenzia kék színe mögött kémia áll. A szirmokban, vagyis csészelevelekben lévő festékek bizonyos fémekkel társulnak, és ettől fordul át a szín rózsaszínből kékké. Ehhez az kell, hogy a föld savanyú legyen (pH nagyjából 5–5,5 között), mert ilyenkor a növény könnyen fel tudja venni a szükséges anyagokat. A kutatók ezt mikroszkóppal és mindenféle műszerrel is kimutatták.
A jó növény
Nem mindegy, mit ültetsz. Ha kéket akarsz, macrophylla vagy serrata hortenzia kell (mophead vagy lacecap), ezek tudják a színváltást. A fehér sosem lesz kék, a bugás és cserjés hortenziák sem.
A föld és a víz dönt
A kékséghez savanyú közeg kell. Ezt elérheted lassan, biztonságosan: talajvizsgálat után ként vagy vas-szulfátot dolgozol be, s idővel lemegy a pH a kívánt tartományba. Alumínium-szulfát is létezik, de azzal vigyázni kell, mert megégetheti a gyökereket.
A gyors módszer
Van gyorsabb út is, tavasztól havonta egyszer lehet alumínium-szulfátos öntözést adni. Egy evőkanál por 1 gallon vízben, azaz kb. 4 literben. Csak a talajt locsold, a levelekre ne menjen. A minél több, annál jobb itt nem működik, figyeljünk az arányokra, adagolásra.
A táplálás trükkje
A foszfor a nagy ellenség, megköti az alumíniumot, és akkor hiába minden. Ezért olyan műtrágya kell, amiben kevés a foszfor, de van benne ammónium, ami ráadásul savanyít is. Acidofil növényeknek való keverékek jók, a „nagy P számú” szerek viszont nem.
Ha meszes a föld
Ha a kerted talaja meszes, könnyebb a dolgod cserepes neveléssel: savanyú (erikás) közeg kell, lehetőleg tőzegmentes. És esővíz. A kemény csapvíz előbb-utóbb lúgosít, és a virág visszarózsásodik.
A buktatók
Sokan itt rontják el. Rossz fajtát ültetnek. Vaktában savanyítanak mindenféle konyhai trükkel. Túl sok foszfort adnak, és akkor rózsaszín lesz minden. Vagy kemény vízzel öntöznek, ami lúgosít. És van az idő: a színváltás nem azonnal történik, hanem a következő virágzáskor mutatja meg magát.
El vagy veszve? Esetleg más kertészeti kérdés merült fel benned? Keresd Ügyfélszolgálatunkat és két munkanapon belül ingyen segítünk.
A képlet
Válassz színváltós fajtát. Tartsd a pH-t 5–5,5 között. Adj óvatosan alumíniumot, vagy savanyíts lassabban. Kerüld a foszfort. Meszes földnél használd a cserepes, savanyú közeget, esővízzel. Ennyi. Ez az a rutin, amit nagy botanikus kertek és egyetemi szakértők is ajánlanak.
Házi praktikák
A kávézaccot száradva, mértékkel szórjuk a tövek köré, finoman beledolgozva a földbe, ez segítheti a folyamatot. Azonban nem csak a kávézacc az egyetlen házi trükk. A timsó – azaz alumíniumszulfát – hígított oldatban, öntözőként használva élénkebb kéket hozhat a virágokban, főleg, ha tavasszal kezded el, mielőtt a bimbók kibújnának.
A szemcsés, zúzott tojáshéj – meglepő módon – savanyító hatású lehet, ha együtt dolgozod be a kávé- vagy citrusfélék héjával; ez segíthet a talaj kémhatásának enyhe eltolásában.
Fenyőtűkkel mulcsozni is lehet: a tűlevelek bomlása természetes savanyítást hoz – igazi erdőillatú varázssal a gyökerek közt.
Az otthoni praktikák jók, ha részei egy átgondolt stratégiának – de önmagukban gyakran nem ígérnek sokat. A savanyító hatásuk néha mérhető, de kevésbé erőteljes és lassú.