Súlyos bírságra számíthat, ha így tart állatot: szigorodnak az állatvédelmi szabályok

Két hónap múlva tilos lesz élő állatot nyereményként kisorsolni – többek között ez is szerepel abban a jogszabálymódosító-csomagban, amelyet a parlament június közepén fogadott el. Jogászunk, Dr. Kajó Cecília összefoglalta, hogyan változnak az állatvédelmi szabályok.
2012 óta volt hatályban az állatvédelmi törvényben a következő szakasz: „Élő állatot nyereményjáték díjaként csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak.” Mivel 2025-ig sem sikerült megalkotni a végrehajtási rendeletet az illetékes minisztériumnak a részletszabályokról, így két felfogás uralkodott az országban:
- Élő állatot tilos kisorsolni, mert nincsenek meg a részletszabályai.
- Élő állatot nem tilos kisorsolni, mert arról nem a sorsoló tehet, hogy a jogalkotó több mint 10 éve késlekedik a részletszabályokkal.
Mivel egyszerűbb megtiltani az élő állat sorsolását kategorikus módon, mint kidolgozni a részletszabályokat, így az állatvédelmi törvény eképpen módosult: „Élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni tilos.” Mit a teendő, ha ezt nem tartják be? Pl. ha valaki augusztus 20. után azt látja valahol, hogy falunapon, városi fesztiválon, böllérversenyen, bármely hasonló rendezvényen élő állatot sorsolnak, bejelentést tehet a települési jegyzőnél, aki állatvédelmi bírsággal sújtja a szabályszegőt.

Állatvédelmi szabályok a gyakorlatban: elkobzás, felelős állattartás, bírság
Az átmeneti kiemelés szabályait 2009 óta tartalmazza az állatvédelmi törvény. Ha valakinél nem megfelelőek a tartási körülmények, az állatokat elviszik és állatvédő szervezetek pártfogására bízzák. Az illetőt arra kötelezik, hogy javítson a körülményeken adott határidőn belül. Ha a határidő letelt és nem javult a helyzet, az állatokat elkobozzák. A mostani módosítás eredményeképp súlyos hiányosságok esetén rögtön elkobozható az állat, tehát a jegyző vagy a hatósági állatorvos rögtön intézkedhet.
Az állatvédelmi oktatás-ismeretterjesztés rövidesen egy szűk kör kezébe kerül: az agrárminisztert hatalmazta fel a kormány, hogy alkosson rendeletet az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályairól. Ilyen oktatáson való részvételre lehet kötelezni egyébként a hibázó állattartót állatvédelmi bírság kiszabása mellett vagy akár helyett, hogy tanulja meg, mi az a felelős állattartás.
2012 óta szerepel az állatvédelmi törvényben az alábbi szakasz: „Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.” Ez a következőképpen módosult: amíg valaki nem igazolja, hogy befizette az állatvédelmi bírságot és részt vett a kötelező képzésen, addig el van tiltva az állattartástól. Hogy ezalatt hová kerülnek az állatai, meddig van lehetősége igazolni, hogy teljesítette a kötelezettségeit, csak az önkéntes teljesítés figyelembe vehető vagy az is, ha végrehajtási eljárás keretében kényszerítették ki (tiltották le jövedelméből pl.) a bírság befizetését, majd a gyakorlat kialakítja.
Tilos állattal koldulni és üzletelgetni
Ezt az állatvédelmi szervezetek már nagyon régóta próbálták elérni. A módosítás eredményeképpen
- aki gyerekkel koldul, legalább 100.000 forint szabálysértési bírságot,
- aki pedig állattal, az maximum 50.000 forintos pénzbírságot kaphat.

Módosult a Btk., büntetendővé vált viszont a köznyelvben „kutyacsempészetnek” hívott cselekmény, ami üdvözlendő. Eddig ha valaki kor alatti, oltatlan, bizonytalan származású kutyákkal kereskedett (jellemzően tömegével vitte őket külföldre), elsősorban a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben írottakat szegte meg. A szállítmányt lekapcsoló rendőrök vagy pénzügyőrök nem nagyon tudtak ezzel mit kezdeni, mivel állatvédelmi hatósági eljárás tárgya, nem büntetőeljárásé.
Ha az állatok „ránézésre” nem voltak túl rossz állapotban, akkor állatkínzás miatt nem indult nyomozás, hiszen a jellemzően genetikai betegséget hordozó kölykökről ezt ránézésre nem tudta a hatóság megállapítani. Több esetben volt, hogy az útközben lekapcsolt szállítmányt végül vissza is kapta a szállító. Ezentúl a „csempészet” bűncselekmény.
További kérdések esetén keresd bizalommal ügyfélszolgálatunkat! Kollégáink két munkanapon belül válaszolnak.