Munkavégzés megváltozott munkaképességgel – Mennyit lehet dolgozni, és milyen feltételekkel?
Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű személy? Van-e valamilyen speciális feltétel, amely azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik tartós fizikai betegséggel, szervi fogyatékossággal vagy viselkedési zavarral élnek és dolgoznak? 2024-ben megváltozott a szabályozás annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyeknek ne kelljen kényszerű döntést hozni az ellátás vagy a munkavégzés lehetősége között.
Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek?
Ha valakit – köznapi kifejezéssel élve – “leszázalékolnak” és megváltozott munkaképességűvé válik, akkor kétféle ellátási formát vehet igénybe. A rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást. Azt, hogy ki, melyik ellátásra jogosult, az ún. komplex minősítés határozza meg, amelyet a kormányhivatalon keresztül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végez el.
Leegyszerűsítve a rehabilitációs hatóság dönti el az egyén egészségi állapota alapján, hogy milyen mértékű az egészségkárosodása és milyen mértékben rehabilitálható az egyén.
Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a rehabilitációs ellátásra, hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek kell minősülnie.
Annál állapítják meg a megváltozott munkaképességet, akinek:
- az egészségkárosodása meghaladja a 40%-ot az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű
- emiatt korábbi munkáját nem tudja elvégezni, vagy nehezebben, esetleg egyáltalán nem tud dolgozni (munkaképesség csökkenése 50-100%-os)
- megfelel bizonyos biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos követelményeknek.
Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű személy?
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személyek 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül dolgozhatnak mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában.
A megváltozott munkaképességű személyek akár napi 8 órában, jövedelem korlátozás nélkül dolgozhatnak úgy is, hogy mellette rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre az általános szabályok vonatkoznak, azaz
a munkabérből 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le.
Mennyi szabadság jár?
A Munka Törvénykönyve alapján a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az alapszabadságon túl évenként 5 munkanap pótszabadság jár, ha valaki:
- megváltozott munkaképességű
- fogyatékossági támogatásra jogosult
- vakok személyi járadékára jogosult
Lenne még kérdésed? Mi sem egyszerűbb, kérdezd Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink két munkanapon belül választ adnak!
Mennyit kereshetnek a megváltozott munkaképességű személyek?
A minimálbér összege 2025. január 1-jétől 290 800 forint, a garantált bérminimum pedig 348 800 forint.
Emellett fontos tudni, hogy a 2024. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az alapösszeg 142 060 forint.
Szintén fontos a munkavállalás szempontjából, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait annak a keresőtevékenységet folytató személynek is meg lehet állapítani, aki táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
2024. január 1-től a keresőtevékenység folytatása már nem akadálya a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának, azaz ahogy fentebb is írtuk, a megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátások folyósítása és a munkavégzés már nem zárja ki egymást.
Ahogyan pedig keresőtevékenységet is korlátozás nélkül végezhetnek, úgy táppénzre, baleseti táppénzre is jogosultak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása mellett.
Forrás: szocialisportal.hu, tasz.hu
