Nyugdíjasok figyelem! 322.650 forintra nőtt a havi nemzeti helytállási pótlék – Kinek jár és hogyan kell igényelni?

Jelentős anyagi segítséget jelenthet a nemzeti helytállási pótlék, pontosabban nemzeti helytállásért pótlék azoknak, akik az 1956-os forradalom vagy a nemzeti ellenállás idején bizonyították helytállásukat, és ezért kitüntetésben részesültek. A havi összeghatár 2025-ben emelkedett, ami sokak számára fontos kiegészítést jelenthet a nyugdíjhoz. Cikkünkben összefoglaljuk, kik jogosultak erre a támogatásra, milyen feltételeknek kell megfelelni, és hogyan történik a folyósítás.

Ki jogosult nemzeti helytállásért pótlékra?

Az, aki

• magyar állampolgár,
• rendelkezik 1956-os Emlékéremmel, Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal,
• betöltötte a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjat kap, vagy egészségi állapota legfeljebb 50%-os,
• és a nyugdíja vagy rendszeres pénzellátása nem haladja meg a 322.650 forintot, vagy egyáltalán nem kap ilyen ellátást és keresőtevékenységet sem végez.

Nyugdíjnak vagy rendszeres szociális ellátásnak minősül rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, hadigondozotti pénzellátás, özvegyi járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék és hasonló ellátások. A teljes lista megtalálható a MÁK hivatalos oldalán. A pótlékot a nyugdíjjal vagy más rendszeres ellátással együtt folyósítják, ennek hiányában önállóan utalják.

Ha az illető keresőtevékenységből származó jövedelmet kap, bármilyen összegben, akkor nem jogosult a pótlékra. Azt csak akkor lehet megállapítani, ha a keresőtevékenység megszűnt.

Mennyi az összege?

Ha valaki jogosult a nemzeti helytállásért pótlékra, akkor az összeget az ellátásával együtt kiegészítik 2025-ben havi 322 650 forintra. A pótlék minimális összege 500 forint, ennél kevesebb nem lehet. A jogosultságot mindig az adott időpontban érvényes összeghatár alapján kell megállapítani, és ha az összeghatár nő, a már folyósított pótlékot is ehhez igazítják.

Ha valaki nem kap nyugdíjat vagy más rendszeres pénzbeli ellátást, és nem végez keresőtevékenységet, akkor teljes egészében a pótlékot, azaz 2025-ben havi 322 650 forintot kap. A pótlék összege nem csökkenthető.

Amennyiben valakinek először csak pótlékot állapítanak meg, majd később nyugdíjat is kap, a nyugdíj összege nem befolyásolja a pótlékot, továbbra is megkapja annak teljes összegét. A pótlék megállapításakor figyelembe kell venni a külföldről kapott nyugdíj összegét is.

Hogyan kell igényelni a nemzeti helytállási pótlékot?

A nemzeti helytállásért járó pótlékot külön kérelem nélkül, automatikusan állapítják meg. A szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szerv a megfelelő hivataloktól kapja meg. A döntésről az érintett határozatot kap.

Ha valaki megváltozott munkaképessége alapján igényel pótlékot, akkor a nyugdíjfolyósító szervnek rendelkeznie kell egy határozattal vagy szakhatósági állásfoglalással. Ha ilyen nincs, azt az ügyfélnek kell benyújtania, amit akár a háziorvos által adott beutalóval is el lehet indítani.

A pótlékra való jogosultság megszűnik, ha az érintett már nem magyar állampolgár, vagy ha végleg külföldre költözik. Ilyenkor a folyósítást a következő hónap első napjától leállítják. Ha valaki külföldről visszaköltözik Magyarországra, a pótlék ismét járhat, a hazatelepülés hónapjának első napjától.

A nyugdíjfolyósító szerv az adott hónapban folyósítja a pótlékot, általában a nyugdíjjal vagy más rendszeres pénzbeli ellátással együtt. Ha az érintett nem kap ilyen ellátást, a pótlékot külön, önállóan utalják.

Nemzeti helytállási pótlék öröklése – van ilyen?

Hagyományos értelemben a pótlék nem örökölhető. Azonban az elhunyt jogosult közvetlen hozzátartozói, például özvegye vagy szülei, meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosulttá válhatnak a pótlékra.

Özvegy jogosultsága

Az elhunyt özvegye akkor jogosult a pótlékra, ha:

• Magyar állampolgár, és Magyarországon állandó jelleggel tartózkodik.
• Betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (pl. 67%-os munkaképesség-csökkenés vagy 50%-os egészségkárosodás).
• Nyugellátása vagy egyéb rendszeres ellátása nem haladja meg a rendeletben meghatározott összeghatárt, vagy ilyen ellátásban nem részesül.
• Nem végez keresőtevékenységet, amelyből jövedelme származna.

Ha az özvegy nem felel meg ezeknek a feltételeknek, akkor a házastárs halálától számított egy évig még jogosult lehet a pótlékra. Ez az időszak meghosszabbítható, ha később teljesíti a feltételeket.

Szülők jogosultsága

Ha az elhunyt személynek nincs özvegye, akkor a túlélő szülő(k) válhatnak jogosulttá a pótlékra, abban az esetben, ha

• magyar állampolgárok, és Magyarországon állandó jelleggel élnek.
• Nem rendelkeznek olyan nyugellátással vagy rendszeres pénzellátással, amely meghaladja a rendeletben meghatározott összeghatárt.
• Nem folytatnak jövedelmező keresőtevékenységet.

A pótlék megosztása szülők esetén a nyugdíj vagy más pénzbeli ellátás arányában történik.

Jogosultság megszűnése

Az özvegy jogosultsága megszűnik, ha újra házasságot köt. A jogosultság bármely érintettnél megszűnik, ha már nem magyar állampolgár, vagy ha külföldön véglegesen letelepszik.