Áldás és átok, ha ilyen autót veszel: jár-e teljes kártérítés baleset után?
Tanulságos történet egy karambol vétlen résztvevőjéről, amelyben nem adták meg a jobbkezet, így autóján 800.000 forintos kár keletkezett. A károkozó elismerte a felelősséget, a betétlapot kitöltötték és aláírták, minden simán ment. Egészen addig, amíg a vétlen fél beadta a kártérítési igényt a biztosítóhoz és ki nem derült, hogy az autószerelő által ajánlott javítási költségek és a biztosító által felkínált kártérítési összeg köszönőviszonyban sincs egymással. Hogyan lép életbe a teljes kártérítés elve? A totalcar.hu olvasói levele nyomán bemutatjuk.
A történet szereplője egy 18 éves, ámde megkímélt, garázsban tartott, sérülésmentes és még gyári fényezéssel rendelkező Opel Corsa, ami ebben a kategóriában vagy például első autónak is álomnak számít.
Csakhogy amikor baleset történik és kártérítésre kerül a sor, a biztosító nem fogja az eszmei értéket figyelembe venni. A vétlen fél kapott egy kalkulációt a biztosítótól, ami messze alulmaradt attól az összegtől, amit a szerviz mondott a teljes javítási költségre. Az autón szükséges a sárvédő, ajtók, díszlécek, alufelnik és küszöb javítása és fényezése. Plusz, ami elsőre nem látszik vagy csak az autó megbontását követően derül ki. Az autó tulajdonosa a fenti munkákra 800.000 forintos árajánlatot kapott a szervizben. A biztosító azonnali utalással 320.000 forintot hajlandó fizetni, de gazdasági totálkár esetén is csak 540.000 forintot.
De mire vonatkozik akkor a teljes kártérítés elve?
Mit tehet a vétlen fél a fenti esetben, amikor szabályosan közlekedett és a másik fél nem adta meg az elsőbbséget? Ráadásul nem is azzal van a probléma, hogy ne ismerné el a károkozó a felelősséget. Egyszerűen nem tűnik jogosnak, hogy csak a kár egy része kerül megtérítésre.
Vagy mégis?
A kártérítés alapvető szabálya szerint a kárért felelős személy kötelezettsége elsősorban az eredeti állapot helyreállítása. Ez egy összetört autó esetében lehet ugye a megrongált dolog hibáinak kijavítása. Azonban, ahogyan a szakértő fogalmaz, az a probléma, hogy egy törött autó – hiába javítják meg – nem fog már olyan értéket képviselni, mint a törés, sérülés bekövetkezte előtt.
“Erre szolgálna az úgynevezett teljes kártérítés elve és a hozzá kapcsolódó értékcsökkenés térítése, a biztosítók azonban ilyen idős autónál inkább úgy tesznek, mintha azokra nem vonatkoznának ezek a jogszabályi előírások”- olvasható a totalcar.hu vonatkozó írásában.
Azt viszont szintén jogszabály tiltja, hogy a kártérítés eredményeképpen gazdagodjon a károsult. Magyarul, ha a régi alkatrészt egy új, drágább alkatrészre cserélik – és emiatt nő az autó piaci értéke- akkor máris le kell vonni a kártérítés összegéből.
Mit tehet a károsult a jogos kártérítés érdekében?
Nem kötelező elfogadni a biztosító első ajánlatát, hivatalos levélben jelezzük a biztosító felé a magasabb összeg iránti igényt. Fontos azonban tudni, hogy a számlás javítás a piaci érték 60%-áig terjedhet. Ennél magasabb összeg esetén a biztosító totálkárra veszi az autót.
Gazdasági totálkár esetén azonban már nem kötelező számlára javíttatni az autót.Ilyen esetben, ha egyébként az autó még javítható, az is lehet egy megoldás, hogy a károsult a gazdasági totálkárt választja és megjavíttatja az autót.
Ha a teljes kártérítés elve lebeg a szemünk előtt, megoldás lehet egy kártérítési per indítása is. Jó, ha tudjuk, hogy abban az esetben, ha a biztosító olyan összeget utal, ami nem fedezi a javíttatás teljes költségét, akkor a károkozó autós is perelhető.
Kérdésed van a témával kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két munkanapon belül segítenek!
