Bukhatod a végkielégítést, ha aláírod ezt a papírt: 5 eset, amire nagyon figyelj
Gyakori tévhit, hogy a munkaviszony megszűnésekor automatikusan jár a végkielégítés, ha például hosszú éveket töltött valaki ugyanannál a munkahelynél. Szintén rosszul él a köztudatban az is, hogy minden esetben jár végkielégítés, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak. Cikkünkben végigvesszük, hogy milyen esetekben jár végkielégítés a munkavállalónak. Mely helyzetekben nem jár végkielégítés és mikor kell nagyon odafigyelni, mert esetleg a munkáltató hiányos tájékoztatása miatt könnyen bukhatjuk a végkielégítést. És a legvitatottabb kérdés a közös megegyezés, végkielégítés vajon ilyenkor is jár?
Milyen esetekben jár végkielégítés a munkavállalónak?
Az alábbi esetekben biztosan jár végkielégítés a munkavállalónak, de csak akkor, ha legalább 3 évet dolgozott folyamatos munkaviszonyban és ezalatt történt a felmondás. A közös megegyezés végkielégítés kérdését is mindjárt megnézzük, de lássuk az egyértelmű eseteket:
- Ha a cég jogutód nélkül szűnik meg
- A munkáltató egyoldalúan mond fel a munkavállalónak
- A munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól
- Munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondása esetén
Közös megegyezés-végkielégítés ebben az esetben is jár?
Az egyik legérdekesebb munkaügyi kérdés lehet a közös megegyezés-végkielégítés ez esetben is jár? A közös megegyezés végkielégítés kérdésében is megbeszélés dolga. Amennyiben a felek közösen döntöttek a munkaviszony felmondásáról, az is lehetséges, hogy megegyezhetnek a végkielégítésben is. Ilyen esetben fontos, hogy írásban is rögzítésre kerüljön a végkielégítés ténye és mértéke. Ám az is igaz, hogy nem ez az általános gyakorlat.
Mennyi lehet a végkielégítés összege?
A végkielégítés összege a munkaviszonyban töltött napok pontos számától függ. Számításakor az is fontos, hogy nem maradhat ki 30 napnál hosszabb munkabér, mert az az időszak nem számít bele a végkielégítés összegébe. A fizetés nélküli szabadság vagy a táppénz sem számít bele.
Legalább 3 év munkaviszony esetén: 1 havi munkabér
5 év munkaviszony esetén: 2 havi munkabér
10 év munkaviszony esetén: 3 havi munkabér
15 év munkaviszony esetén: 4 havi munkabér
20 év munkaviszony esetén: 5 havi munkabér
25 év munkaviszony esetén: 6 havi munkabér
Emelkedhet a végkielégítés összege abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a nyugdíjjogosultságot/nyugdíjba vonulást megelőző 5 éven belül szűnik meg. Ilyen esetben akár 3 havi munkabérrel többet kaphat pluszban a munkavállaló végkielégítés címén.
Mikor nem jár végkielégítés?
Az alábbiakban bemutatjuk azokat az eseteket, amikor nem jár végkielégítés a munkavállalónak. Érdemes nagyon odafigyelni, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló milyen papírt ír alá és mi szerepel az indoklásban.
- Abban az esetben, amikor a munkavállaló rendes felmondással kéri a munkaviszonya megszüntetését nem jár végkielégítés.
- Akkor sem jár végkielégítés, amennyiben a munkáltató mond fel a dolgozónak arra hivatkozva, mert nem megfelelő a munkaviszonyával kapcsolatos magatartása. Például rendszeresen késik a munkából vagy nem jelenik meg.
- Amennyiben a munkavállaló képessége nem megfelelő az adott munkakör ellátására, de ez nem az egészségügyi probléma miatti képességzavart jelenti. Például nem elég képzett a munkakör ellátására.
- Ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a dolgozó nyugdíjasnak minősül, akkor sem részesül végkielégítésben a munkavállaló.
- Illetve akkor sem jár végkielégítés, ha a felmondás közlésekor a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
Végkielégítés járt volna, de nem kaptál? Vagy jogtalan volt a felmondás?
Munkaügyi problémák esetén, ha nem tud a munkavállaló és a munkáltató megegyezni vagy a dolgozó nem érzi jogszerűnek azt, hogy felmondtak neki, esetleg olyan szerepel az indoklásban, amit nem érez a munkavállaló jogszerűnek, akkor az illetékes Törvényszék Munkaügyi Kollégiumához tehet bejelentést.
Az ügyben eljáró illetékes Törvényszék kikereshető a birosag.hu oldalán.
Forrás: wtber.hu
