Ez a fa mindent elpusztít maga körül, mégis sokan nevelgetik: a legveszélyesebb invazív faj a bálványfa

A bálványfa, más néven mirigyes bálványfa, egy rendkívül gyorsan terjedő és ellenálló invazív növény, amely súlyos károkat okozhat az ökoszisztémában és a kertünkben egyaránt. Kelet-Ázsiából származik, de napjainkra a világ számos pontján elterjedt, köztük Magyarországon is, ahol először a 19. században telepítették be kertészeti és erdészeti célokra. Azóta az ország szinte minden pontján megtalálható, elsősorban elhanyagolt területeken, városokban, utak és vasutak mentén, valamint jó pár tapasztalatlan, pórul járt kezdő kertész telkén is.

Hogy néz ki a bálványfa?

A bálványfa egy gyors növekedésű, lombhullató fa, amely akár 25-30 méter magasra is megnőhet. Levelei hosszúak, összetettek, és akár 1 méteres hosszt is elérhetnek. A levélkék hegyesek, tojásdad alakúak, mindkét oldalukon apró mirigyszőrökkel, amelyek kellemetlen szagú illóolajokat termelnek. A bálványfa virágai nyáron, júliusban jelennek meg, és ősszel érik be termése, melyeket a szél messzire hord, így a fa könnyen új területekre tud terjeszkedni.

Miért káros a bálványfa?

A bálványfa nem csupán gyors növekedése és terjedése miatt veszélyes, hanem azért is, mert allelopátiás hatással bír, azaz olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek akadályozzák a környező növények fotoszintézisét és élettani folyamatait. Ezáltal kiirtja maga körül az őshonos növényzetet, elnyomva azokat a fajokat, amelyek az adott terület ökológiai egyensúlyának fenntartásáért felelnek. A bálványfa nitrogénnel gazdagítja a talajt, amely kedvezőtlen hatással van a növényi közösségekre, csak néhány, invazív növény tud megmaradni a környezetében, mint például a ragadós galaj vagy a csalán.

Miért nem jó, ha örülünk neki?

Bár a bálványfa alkalmazkodóképessége és szívóssága miatt egyesek számára vonzónak tűnhet – különösen városi környezetben, ahol a légszennyezést is jól tűri –, hosszú távon sok gondot okozhat. Nincs ipari haszna, fája értéktelen, gyújtósnak sem igazán alkalmas. Leveleit semmilyen haszonállat nem fogyasztja, és természetes kártevője sincs, ezért szinte korlátlanul terjedhet. Ráadásul a fa nagyon gyorsan sarjad a gyökereiről, ami tovább nehezíti az irtását.

Ne keverjük össze az ecetfával!

Az ecetfa egy gyakran ültetett, ártalmatlan díszfa, amelyet sokan csodálatos őszi színpompája miatt választanak, hiszen nagyon fel tudja dobni a kertet. Az ecetfa magassága legfeljebb 3-5 méter, levelei a bálványfához hasonlóan szintén összetettek, ősszel narancssárga vagy piros színűek. Hajtásai rozsdabarna szőrrel borítottak, amelyek megérintése allergiás reakciót válthat ki.

Miért ne neveljük a bálványfát?

A bálványfa gyors növekedése és szívóssága miatt csábító lehet kerttulajdonosok számára, ám komoly hiba lenne dísznövényként ültetni. Hosszú távon invazív jellege miatt kiirthatatlanná válhat, és tönkreteheti a kertben található többi növényt. Emellett rendkívül nehéz megszabadulni tőle, hiszen gyökérsarjai újra és újra kihajtanak, még akkor is, ha megpróbáljuk kivágni a fát. Helyette ültessünk ecetfát, ha mindenképp fásszárú növénnyel szeretnénk feldobni a kertünk!

Hogyan irtható ki a bálványfa?

A bálványfa kiirtása kifejezetten nehéz feladat. Mechanikai úton, például a fa kivágásával vagy kihúzásával megpróbálkozhatunk, de ez gyakran nem vezet eredményre, mivel a gyökerek könnyen sarjadnak. A vegyszeres kezelés is hatékony lehet, de azt is ismételni kell, mivel a bálványfa rendkívül ellenálló. Egyik leghatékonyabb módszer a vegyszeres injektálás, amely során a fa szárába fecskendeznek herbicidet. Ez a módszer azonban időigényes és költséges, ráadásul több éven keresztül ismételni kell, hogy biztosan eredményes legyen.