Fanta-botrány: kevesebb narancslé, annál több hűhó – a semmiért?

Napok óta foglalkoztatja az internet népét a Fanta-botrány, sorra jönnek az újabb és újabb hozzászólások, vélemények az „ügyben”. De mi történt, honnan indult ez az egész, és tényleg jogos-e a felháborodás? Spoiler: nem.

A Pénzcentrum egyik cikke indította el a lavinát, ami magával sodort hivatalt, politikust, multicéget, és ahogy az már lenni szokott, jöttek az álhírek. Mi következett mi után?

Több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban, az íze és a színe is más – írta meg a Pénzcentrum. A portál egyik olvasója hasonlította össze az Olaszországban kapható üdítőt a hazaival, és mint kiderül, az olasz termékben jóval több a narancslé. Míg a magyar kiskereskedelemben kapható Fantában a narancssűrítmény aránya 5 százalék, addig az olaszországi üzletekben megvásárolható termékben 12 százalék a sűrítmény mértéke.

A Pénzcentrum előbb a Coca-Cola Magyarországot kereste fel kérdéseivel. A vállalat nem titkolta, hogy itthon mást árul, és egyébként a csomagoláson, weboldalukon a termékleírásban is fel van tüntetve, hogy nem mindenhol ugyanolyan az üdítőital.

A Fanta Narancsot Európa-szerte gyártjuk, és a különböző országokban eltérő lehet a gyümölcslétartalma. Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal. A Fanta Narancsot Európa-szerte cukorral vagy cukor és édesítőszerek kombinációjával édesítik. Folyamatosan dolgozunk az italaink cukortartalmának csökkentésén, ezért előfordulhat, hogy a termékben lévő édesítőszerek és cukor aránya országonként eltérő” – válaszolta a Coca-Cola Magyarország. A multicég után a portál a NÉBIH-et és FEOSZ-t is felkérdezte.

Fanta-botrány: most akkor tényleg át vagyunk verve?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) válaszában elárulta, hogy már 2017-ben, egy beérkezett panasz miatt bevizsgálták az üdítőt, és azt találták, hogy valóban különbözik a nyugat-európai termék a kelet-európaitól. Lényegében közölték, azért más az olasz Fanta, mint a magyar, mert a receptet és az összetevőket a fogyasztók ízlése alapján állítják össze. Vagyis azt kapjuk, amit akarunk – mint a világon mindenhol, hiszen a cég abban érdekelt, hogy megvegyük a termékét. Miért gyártana akkor olyat, amit nem szeretünk?

A fogyasztóvédők is (túl)reagálták

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke, dr. Baranovszky György szerint ez az egész megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Ráadásul mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján, mivel „egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak.”

Beleállt a miniszter mindenkibe is

Lázár János építési és közlekedési miniszter élesen kirohant a magyar Fanta ellen. A Facebookon megjelent „Fanta helyett csak Hanta” című posztjában ekézi

  • a „nagy és gazdag nyugati multicégeket”, például a Coca-Cola Magyarországot,
  • az állami hivatalt, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények,
  • azokat az embereket is, akik „ezeknek a cégeknek gazsulálnak néhány újabb befektetésért, akkor, amikor a magyarok egészsége a tét”.

Két megállapítása is volt: az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell, illetve, hogy a Spar, a Lidl és az Aldi leuraltak és letaroltak mindent. Nagy valószínűséggel valami készülhet a háttérben, bár Lázárnak igazából semmi köze az élelmiszer-kereskedelemhez. Talán kedvtelésből csinálja a fesztivált, talán nem. Egyébként még olyan hírek is keringtek a neten, hogy a miniszter kitiltotta a Coca-Cola termékeit az Építési és Közlekedési Minisztériumból. Ez egyértelműen kamu, Lázár maga közölte.

Fanta-hanta

Hirtelen mindenkinek lett véleménye a italról, mert nyilván ez is olyan dolog, mint az üzemanyag, a gyereknevelés, meg a politika. Mindenki szakértő, és tuti jobban tudja, mint a másik. Helyettünk szakértsen most a Vakmajom. A poszt szerint nem igaz, hogy direkt rosszabb minőségű Fantát gyártana a Coca-Cola Magyarországra, ez csak egy trükk az érzelem felszítására a nagyvállalatok ellen.

„A cukros lötty gyümölcs- és cukortartalma mindenhol különbözik, párhuzamban a nemzeti ízpreferenciákkal, ahol több narancs terem és többet is esznek, ott jellemzően több is van benne, mert úgy ízlik jobban a fogyasztónak – és a gyártó egyetlen célja, kielégíteni a helyi fogyasztói igényeket, azt adja, amit akarnak. Ahol a cukros lét szeretik, ott több a cukor” – magyarázza. Hozzátette, az azonban igaz, hogy Európa más országaiban jobb, gyakran sokkal jobb minőségű élelmiszert kapni, sokszoros választékban.

„A magyar vásárlóerő rettentő kicsi – köszönhetően nem mellesleg a világrekord bolti ÁFÁ-nak, 27%+4,5%=31,5%, az egész EU legszegényebbje, magas bolti árakkal, ide nehéz drága és minőségi dolgokat eladni. Nem veszik meg. Nincs rá lóvé.”

Mi ennek az oka? Többek között a kormány gazdaságpolitikáját nevezi meg, a megborult költségvetést, az államháztartási hiány, a magas adókat és az európai szinten rekord inflációt 2022-2023-ban.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Szőlőkrízis a polcon — várnak a heti akciók, mutatjuk, hol a legolcsóbb

A szőlő most akciós több boltban is. Aldi 749 Ft, Lidl 699 Ft, Auchan 799 Ft — vajon hol érdemes venni ma? Nézd meg a heti akciók listát.

Ízletesebb lesz a laskagomba, ha így tisztítod – gombász ismerősöm is erre esküszik

A laskagomba tisztítása máshogy működik termesztett és vadon termő példányoknál. Hivatalos útmutatók szerint vad gombát bő, hideg vízben át lehet mosni, áztatni tilos, és mindig kell alapos hőkezelés.

Nem igaz, hogy nem vihető át a szabadság a következő évre! A főnöknek bele kell mennie

Két kivételes esetben igenis átvihető a szabadság a következő évre.

Amikor a tb és a nyugdíj nem jár – tényleg megszüntethető egy tollvonással?

A tb és a nyugdíj nem jár - pár évvel ezelőtt ez a...

Gépkocsibeálló értékesítése: mikor lehet külön eladni, és mikor nem?

Nem mindegy, hogy mikor adható el önállóan egy parkolóhely, és mikor kötődik szorosan a lakáshoz vagy a társasház közös tulajdonához.