Fordulat: itt a kötelező akciózás vége, ekkor vezetik ki

A kormány úgy döntött, 2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás, az online árfigyelő rendszer viszont megtartják. A döntést azzal indokolták, az intézkedés elérte célját, azaz sikerült az inflációt leszorítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne maradna velünk az az elképesztő áremelkedés, amit az elmúlt 2 évben tapasztaltunk. Szakértők szerint a kötelező akciózás vége nem oszt, nem szoroz, annak valódi inflációcsökkentő hatása nemigen van.

„A kötelező akciózással – amelynek köszönhetően a családok olcsóbban juthattak olyan alapvető élelmiszerekhez, mint a kenyér, a hús, a tej vagy a különböző zöldségfélék – a kormány letörte, majd alacsony szintre szorította a háborús inflációt. Az intézkedés elérte célját, így az július 1-jétől kivezetésre kerül, ugyanakkor a kormány a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert” – jelentette be keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A kötelező akciózást még sokáig méltatja a közlemény, majd kitér az árfigyelőre is: „a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani, mert az a családok érdekeit szolgálja. A kormány mindezekből következően arról döntött, hogy (…) a verseny támogatása érdekében folytatja az online árfigyelő rendszer működtetését.”

Milyen hatással lesz a kötelező akciózás vége a családokra?

Raskó György agrárközgazdász korábban az ATV Híradójának fejtette ki véleményét, amiről a Népszava számolt be. Idézzük:

„Az egész nem több, mint politika, aminek az inflációcsökkentő hatása nulla.”

Hozzátette, negatív hatása viszont lehet az intézkedésnek: amennyiben ugyanis a kereskedők az előírt akciózást az import növelésével oldják meg, úgy a hazai termelők járnak rosszul. Ráskó szerint két lehetősége van (volt) a nagy láncoknak:

  • vagy megállapodtak a belföldi beszállítókkal, hogy alacsonyabb áron kapják meg az akciózásban kötelezően részt vevő termékeket,
  • vagy ha ez nem sikerült, akkor importálták ezeket.

A kötelező akciózás a kisboltoknak is betett

„Komolyan, miért jó nekik, hogy ilyen lassan véreztetnek ki? Hagynak szenvedni, görcsölni vagy két évig, ahelyett, hogy idejönnének és rám gyújtanák a boltot. Ugyanaz lenne a végeredmény, de esküszöm, sokkal humánusabb lenne, hiszen egy pillanat alatt vége lenne az egésznek, nem agonizálnék hosszú hónapokig!” – vázolta helyzetét a Népszavának egy barcsi kisbolt tulajdonosa az intézkedés bevezetése után.

„(…) ezzel az utolsó vevőket is elveszítjük. A bevásárlásokból eddig is csak morzsák jutottak, a vevők jellemzően a napi pékáru, felvágott, tej miatt jöttek, minden másért mentek a diszkontba. Mostantól viszont már ezért sem jönnek majd, hiszen a multinál minden nap kapnak valami akcióst, én viszont nem tudok árat engedni. Így sem tudom normálisan kigazdálkodni az árstopos termékek okozta veszteséget, az egekbe elszállt rezsit és a folyamatosan növekvő munkabéreket. Amúgy is olcsóbbak a multik, most még kötelezően meg is akcióztatják őket, amivel kirúgják a sámli újabb lábát, pedig már csak három volt úgyis. Figyelje meg, egy év alatt hány kisbolt zár majd be! Persze a duma megint az, hogy a mi érdekünkben hozták az új szabályt.

Vagy nagyon hülye emberek ülnek a minisztériumokban vagy gazemberek…”

– tette hozzá epésen. De nem csak a kiskereskedőknek volt markáns véleményük a kötelező akcióról. Egy idős kisnyugdíjas egy bükki faluban a helyi kisbolt előtt mondta el a lapnak, hogy mit gondol. Szerinte ez neki egyáltalán nem segítség, vagy úgy általában bárkinek, aki nem városban él. Az ő korosztályának nem jelent igazi kedvezményt, hogy a nagyobb üzletek hetente kötelezően leáraznak egyes termékeket, hiszen a legközelebbi ilyen áruház tőle 30 kilométerre van. Autóbusszal nehézkes odajutni, ha meg kocsiba ülnek, többe kerül a benzin, mintha helyben vennék meg az árut. Hozzátette: sokkal jobb lenne, ha a gyógyszereket akcióznák le, hisz ő például a nyugdíja legalább 30 százalékát erre költi.

A kérdésre válaszolva: a kötelező akciós vége érdemben semmit nem befolyásol – ahogy az inflációt sem „törte le”.

Spórolni szeretnél? Használd az Akcióvadászt! Keresőnkkel az 5 legnagyobb áruházlánc akciós termékei között keresheted meg azokat, amikre épp szükséged van.
Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Így veszítheted el a hitelképességed egy apróság miatt – amit muszáj elolvasni az apróbetűs részben

A személyi kölcsön késedelmi kamat az egyik legfontosabb, mégis leggyakrabban figyelmen kívül hagyott részlet a hitelszerződésekben. Sokan csak a THM-re figyelnek, pedig a késedelmi kamat és a hozzá kapcsolódó plusz költségek azok, amelyek miatt egy apró megcsúszás is komoly adósságspirálhoz vezethet.

Visszérműtét tb-támogatással: ingyenes a hagyományos – de a lézeres is?

A kérdés – különösen a lézeres beavatkozásnál – sokakat foglalkoztat, és valljuk nagyon nem mindegy, hogy beszáll-e az állam vagy sem.

Ezt az áram- és gázkedvezményt alig kérik, pedig sokan jogosultak rá – Mindent a védendő fogyasztói státuszról

Sok százezer magyar kaphatna áram- és gázkedvezményt, mégis csak kevesen élnek vele – mutatjuk, ki lehet védendő fogyasztó és hogyan.

30%-os borravalót adsz az étteremben és nem is tudsz róla – így húzzák le az éhes vendéget

Az éttermekben előfordul, hogy automatikus díjak révén 30 százalékhoz közeli összeget fizetsz – vajon borravaló vagy szolgáltatási díj áll mögötte?

Magára hagyta a rendszer a tanárokat: nincsenek kiképezve arra, ami az iskolákban folyik

Mitől nő a problémás gyermekek száma? Mit tudnak kezdeni ezzel a tanárok, szülők? Egyszerű válasz nincs, mert a probléma is összetett.