A tartós betegséggel élő gyerek vagy felnőtt gyógykezelése jelentős anyagai terhet ró a családokra. Nekik jelenthet segítséget a közgyógyellátás, ami egy szociális alapú juttatás, amellyel az állam hozzájárul a betegek egészségi állapotához kapcsolódó kiadásokhoz. Cikkünkből kiderül, kinek jár alanyi jogon közgyógyellátás, mennyi időre szól a jogosultság és milyen kiadásoknál használható fel.
Ahogy korábban írtuk, a közgyógyellátás hozzájárul a szociálisan rászorult személy azon kiadásaihoz, amelyek egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához szükségesek. Alanyi vagy normatív jogon, illetve méltányossági alapon jár.
A méltányossági közgyógyellátást a települési jegyző állapítja meg, míg az alanyi és a normatív közgyógyot a járási hivatalok. Cikkünkben az alanyi jogon járó közgyógyellátással, röviden közgyóggyal foglalkozunk.
Kinek jár alanyi jogon a közgyógyellátás?
Alanyi jogcímen járó közgyógyra jogosult
- az átmeneti gondozásban részesülő és a nevelésbe vett kiskorú;
- az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;
- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
- a rokkantsági járadékos;
- az aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül;
valamint az, aki
- rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – nem haladja meg a 30%-os mértéket,
- rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult.
Mennyi a jogosultsági idő?
Az alanyi jogon járó közgyógyellátás 4 évre állapítható meg, az ügyben a járási hivatal dönt. A kérelmet is oda kell benyújtani, amelyhez csatolni szükséges
- a háziorvosi igazolást (amennyiben a kérelmező egyéni gyógyszerkeret megállapítását kéri),
- az alanyi jogcím fennállását igazoló iratot (pl. magasabb összegű családi pótlék igazolásáról szóló hatósági igazolvány másolata, vagy a rokkantsági ellátást igazoló okirat, hadigondozási ellátásról szóló határozat). Tény, hogy ezeket az ügyintézők a hatósági nyilvántartásokból is le tudják kérni, de menjünk biztosra.
Mi a közgyógy igazolvány és mire jogosít?
A közgyógyellátásra való jogosultságot a járási hivatal határozatban állapítja meg, a határozat alapján pedig a kormányhivatal közgyógyellátási igazolványt állít ki. Az igazolvánnyal térítésmentesen lehet hozzájutni a jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítás keretében támogatott
- gyógyszerekhez, tápszerekhez, a jogosult gyógyszerkerete erejéig
- gyógyászati segédeszközökhöz (protetikai és fogszabályozó eszközökhöz is), valamint ezek javításához és kölcsönzéséhez
- orvosi rehabilitációs célú gyógyászati ellátásokhoz.
A közgyógyot tehát nem lehet mindenféle gyógyszerre igénybe venni, és nem is korlátlanul. A beteg részére megállapítanak egy ún. gyógyszerkeretet (erről a következő pontban lesz szó). Ami még idetartozik: a közgyógyellátási igazolványt évente hosszabbítják meg az orvos javaslat és a hivatal döntése alapján.
Amit a gyógyszerkeretről tudni kell
A gyógyszerkeret két részből tevődik össze:
- Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult személy krónikus betegségéhez igazodó havi rendszeres gyógyszerköltséghez biztosított hozzájárulás; 2023-ban ez maximum 12 000 Ft/hó.
- Az eseti keret az akut megbetegedésből eredő, esetenként felmerülő gyógyszerszükséglethez biztosított hozzájárulást; éves összege 2023-ban 6000 Ft.
Abban az esetben, ha az érintettnek nincs szüksége havonta legalább 1000 Ft összegű gyógyszerre, úgy nem állapítanak meg gyógyszerkeretet. Ekkor eseti éves gyógyszerkeretet kap.
Az egyéni gyógyszerkeretet a havi gyógyszerköltség alapján számítja ki a háziorvos és a szakorvos. Havi 6000 Ft-ig a háziorvos számolja ki a gyógyszerköltséget, az ezen felüli részt a szakorvos javaslata alapján állapítják meg.
